Korábban azt írtam, hogy a Kanári-szigetek közül La Palma a legszebb, amit fent is tartok, azonban most, hogy nem régen - nyolc év után ismét - felfedeztük Lanzarotét, holtversenyt kell, hogy hirdessek az első helyen, már ami a legszebb kanári-szigetek listáját illeti. A közeljövőben Lanzarote szigetéről szeretnénk sorozatot indítani a blogon. Ebben a bevezető posztban - szokás szerint - általános információk következnek a szigetről, illetve némi turisztikai információt is átnyújtunk Kedves Olvasóinknak, mielőtt majd több cikkben végigvesszük, hogy miért is éri meg a legészakibb kanári-szigetre utazni. Következzen tehát, hogy mit is kell tudni Lanzarotéról. 

Megjegyzés: Az itt megjelenő utazási információk a jelenlegi helyzetre érvényesek és a saját tapasztalatainkon alapulnak. Azonban figyelembe kell venni, hogy most minden körülmény rendkívül gyorsan változik/változhat, vagyis ezeket a leírásokat "szentírásnak" ne tekintsük. Amit tudni kell: a jelenlegi vírushelyzetben az utazásszervezés - ha egyáltalán valaki ilyenre adja a fejét - sokkal nagyobb körültekintést kíván és nyilvánvalóan plusz kockázatokat hordoz magában, normális időkhöz képest és mindenkinek a saját felelőssége, ha belevág. Ami nagyon fontos, minden esetben nagyon alaposan nézzünk utána a beutazási és az adott helyen tartózkodási lehetőségeknek, feltételeknek, az érvényben lévő jogszabályoknak és azok változásait kövessük is, mivel jelenleg bármilyen körülmény, szabály rendkívül gyorsan és előzetes figyelmeztetés nélkül változhat és könnyen érhet meglepetés utazásunk során is, amikor már ott vagyunk. Vigyázzunk magunkra, legyünk tájékozottak, legyünk felkészülve bármilyen rendkívüli helyzetre és amennyiben ezt nem tudjuk/akarjuk vállalni, akkor ne induljunk útnak, hanem tegyük el ezeket a posztokat arra az időre, amikor az élet visszatér a normális kerékvágásba. Jelen cikkben zöldes-kék (teal) színű dőlt betűvel jelezzük, ha valami a mostani pandémiás helyzetben érvényes körülményekre vonatkozik. 

Általános információk
 
Lanzarote a Kanári-szigetek hét fő tagja közül a legidősebb, illetve a szigetcsoport legészakibb és legkeletibb tagja is egyben, az afrikai partoktól való távolsága nagyjából mindössze 125 km. Lakosainak száma kb. 125 ezer fő, területe pedig majdnem 846 négyzetkilométer (vagyis viszonylag ritkán lakott, összehasonlítva például a kb. 2000 négyzetkilométeres Tenerifével, melyen majdnem 1 millióan élnek). A növényzete minimális, Lanzarote sokak számára sivataginak tűnhet, a csupasz vulkanikus területeket csak ritkán töri meg, némi - telepített - zöld terület, így a színpompás szigeten a zöld színből hiányunk lesz (ebben különbözik többet között a feljebb említett La Palmától).

Hivatalos nevét Lancelotto Malocelloról, egy genovai tengerészről kapta, aki első európaiként jutott el ide, de a helyiek sokszor csak "Száz vulkán szigetének" nevezik (innen kölcsönöztük mi is a cikk címét), míg az guanche őslakosok csak "Színes hegyekként" (Titeroygatra) hivatkoztak rá, mindkét megnevezés rendkívül találó.

A sziget felszínéből mintegy 300 vulkáni kúp emelkedik ki 
Bodegas Rubicon pincészet, a távolban a vulkáni kúpok mögött lenyugszik a nap

Lanzarote központi területének lapos felszínéből, mintegy 300 vulkáni kúp emelkedik ki, változatossá téve a kopár területet. A sziget legtöbb pontján megállva, ha körbefordulunk, valóban színes vulkánok sziluettjei vesznek körbe. Azonban az intenzív vulkanikus tevékenység ellenére - ahogy írtam is - viszonylag lapos földdarabról van szó, legmagasabb pontja mindössze 671 méter. 

Ha ide utazunk, strandolásra, napozásra, szörfözésre a legtöbb kanári-szigetnél alkalmasabb partokat találunk, hiszen jó néhány hosszú, aranylóan sárga homokkal borított strandot találhatunk partjai mentén, a sziget déli részén Playa Blanca környékén, illetve  Playa del Carmen mellett és megemlíthetném a szörfösparadicsomnak számító Famara partot is. Azt azonban tudnunk kell, hogy Lanzarotén szinte folyamatosan fúj a szél és a tenger óceán vize, a felszín alatti áramlatoknak köszönhetően, itt sem különösebben meleg, egész évben 20-22 fokos vízre számíthatunk. Amúgy pedig a Kanári-szigetek "tengerimádó" sztárja amúgy is Fuerteventura, itt találhatóak a legtöbb, leghosszabb és legszebb homokos strandok, igaz a fent leírtak a széllel és a vízhőfokkal kapcsolatban itt is igazak.

Playa de los Pocillos (Puerto del Carmen közelében)

Lanzarote északi-nyugati csücskénél találhatjuk a Chinijo-szigeteket, melyek közül a legnagyobb és legjelentősebb La Graciosa (ez is bizonyítja, hogy a Kanári-szigetek hét fő szigetből áll és La Graciosa nem a nyolcadik). A szintén szinte teljesen lapos szigetecskére naponta több hajó is indul az északi Órzola városkából. Akik nyugalomra és viszonylag háborítatlan napfürdőzésre vágynak, azoknak érdemes áthajózni a mindössze 7-800 lakosú apró földdarabra, azonban odaát a sétán és a tengerpart óceánpart élvezetén kívül mást nem lehet csinálni. Érdekessége, hogy egyetlen centiméternyi aszfaltozott út sem található a felületén, azonban ez itt szándékos, szemben a Papagayo-partra vezető úttal (őszintén szólva, azért ami ez utóbbi helyen megy, azért különösen haragszom és egyébként jellemzően mutatja a kanáriók hozzáállását a dolgokhoz, hiszen a legtöbbször használt szavuk a "mañana").

La Graciosa látképe a Mirador del Rio kilátóból - a teljesen lapos földdarabból csupán néhány kúp emelkedik ki

Ahogy említettem, a szigeten található "növénytakaró", mint fogalom lényegében értelmezhetetlen, vagyis ne várjunk buja erdőket, de pálmaligeteket, sőt a sárga homok felett lomhán integető pálmákat sem, ha erre vágyunk, máshova kell utaznunk. A telepített növények közül (némi citrusféle mellett) a legfontosabb a szőlőtermesztés, mivel a vulkanikus talajon kiváló szőlők teremnek, és jó borokat is találhatunk a Lanzarote középső régiójában elhelyezkedő "bodegákban". Ezeknek a pincészeteknek, bortermelő egységeknek a meglátogatása turisztikai programnak is kiváló, hiszen amellett, hogy helyenként tényleg szép borokat kóstolhatunk, de érdekes a Magyarországon megszokottól teljesen eltérő szőlőtermesztési módszer, mellyel alkalmazkodtak a szeles időjáráshoz.

Bár Lanzarote szerepel az UNESCO Bioszféra-rezervátum listáján, és például sok madár fészkel itt, elsősorban nem az állatvilágáért érdemes ellátogatni ide, még annyira sem, mint El Hierro és az óriásgyík (Gallotia simonyi) esetében, melynek néhány szemre kb. 30-40 centis (!) példányát meg is tekinthetjük El Hierro-n (megj.: Sok hónappal később sem tudok  napirendre térni az "el hierrói óriásgyík"-élmény felett, pedig rengeteget "ekéztem" már a derék hierróiakat. Biztosan létezik nagyobb is, de amiket itt mutogatnak, azon például, hogy mást ne mondjak a komodói "tesó" egy hétig röhögne, mielőtt egyben lenyelné és korogna tovább gyomra. Aki szeretne erről olvasni, El Hierróról szóló sorozatunk második részében megteheti.). 

Cochinilla (spanyolul a bíbortetű) bogarak egy kaktusz levelén, melyet leginkább kedvelnek
(Forrás: Kinnetic, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons)

Eme kis kitérő után, visszatérve a legészakibb kanári-szigetre és annak állatvilágára, mindenképpen érdemes megemlíteni a szigeten tenyésztett bíbortetűt (Dactylopius coccus), melyet lényegében már csak itt szaporítanak a hét sziget közül, noha régebben Tenerifén is nagyobb mennyiségben is állítottak elő a testéből vörös festéket. És most kapaszkodjunk meg! Az így előállított festékanyagot ételek színezésére is használják, és nem csak itt, hanem szerte a világon, aki az E-120-as jelölést látja egy élelmiszer csomagolásán, az tudhatja, hogy a bíbortetű nőstény példányának testéből kinyert vörös színezékkel megfestett terméket fogyasztja éppen. Külön múzeumot is szenteltek a bíbortetűnek és a tenyésztésének Mala városkában (Museo Centro de Transformación de la Cochinilla), a Google információi szerint azonban a múzeum véglegesen bezárt és amikor mi ott jártunk, valóban zárva volt, így bár reménykedünk ennek ellenkezőjében, elképzelhető, hogy többet már nem lesz látogatható (sajnos).  

A Lagomar Múzeum (Museo Lagomar) gyönyörű példája Manrique alkotásainak, a természet és az épített környezet
harmoniájának, és a történetében is vannak érdekességek, így egy külön poszt főszereplője lesz hamarosan.  

A vulkanikus táj szépsége és a szörfözés mellett, a szigeten sokat tevékenykedő kiváló művész, César Manrique csodálatos munkái, melyekből szép számban találhatunk szerte Lanzarotén, okot adhat, hogy ide látogassunk. Manrique-ről és lanzarotei alkotásairól három posztot is tervezünk, ezeket illetve a további látnivalók sorát - mert szép számmal vannak - az elkövetkezendő Lanzarote-sorozat keretében mutatjuk majd be.

Járványhelyzet Lanzarotén

Habár Lanzarote próbálja élni megszokott életét, a vírushelyzet miatt sok minden zárva van, beleértve a szálláshelyeket, a vendéglátó egységeket és bizony a látnivalókat is (pld. a Fundación César Manrique, a Casa Museo de César Manrique, vagy éppen a Museo Agrícola El Patio - ez utóbbi a Google információval ellentétben szintén - zárva volt, hogy csak néhány fontosabbat említsek).

Turista nagyon kevés van, bár néhány német és angol láthatóan hosszabb időre áttette a sokkal kellemesebb időjárású és árszinvonalú szigetre a székhelyét. A látnivalók természetesen nem zsúfoltak, kevés ember van, így szabadon tudunk fotózni és élvezni azokat a helyeket, ahova bejutunk, szerencsére azért a vírus miatt zárva lévő látnivalók mellett is marad bőven mit csinálni ezen a gyönyörű helyen.
 
A korlátozások a Kanári-szigeteken valamivel lazábbak, mint a spanyol szárazföldön, nincsen éjszakai kijárási tilalom és korlátozás, de például maszkot mindenhol a szobánkon, lakásunkon kívül viselni kell. Tényleg mindenhol! A szabadban és zárt térben egyaránt. Mindezt elég fegyelmezetten be is tartják és bizony be is tartatják, általában mindenki hordja a maszkot, akkor szokták néha lehúzni, ha senki nincsen a közelben (nem két méterre, hanem kétszázra) és azonnal felhúzzák, ha megközelítünk valakit. Vigyázzunk, mert akár a nem megfelelően hordott maszkért (a száj- és orrnyílást is fednie kell) is ugorhat pár száz Eurónk. Amit kevesen tudnak: jelenleg közterületen tilos a dohányzás, mivel arra jutottak, hogy a kifújt dohányfüsttel a levegőbe kerülő aeroszollal a vírus messzebbre "utazhat"! 

A fertőzöttségi adatok sokkal jobbak, mint a szárazföldön, jelen sorok írásának napján (2020. november 30-án) az összes fertőzött száma 21069 volt (szemben a több mint 1,6 millió teljes spanyolországi fertőzöttel), és összesen 339 ember hunyt el a betegség következtében (az országos adat jóval magasabb, csaknem 45 ezer fő). Az elmúlt 7 napban 17 embert halt meg Covid-19 fertőzés következtében. A pozitív tesztek aránya 4 %. (Ezek a Kanári-szigetekre vonatkozó adatok).

Lanzarote a Kanári-szigetek között, fertőzöttségét tekintve harmadik helyen áll Gran Canaria és Tenerife mögött, azonban a szigeteken az összes fertőzöttek több, mint 87 %-át az első két sziget "adja", Lanzarote "csak" a kanári-szigeteki összes fertőzött 6,7 %-ért "felelős" (1408 fő a fenti napon). A legtöbb fertőzöttet a fővárost is magába foglaló Arrecife járásban találták. (Forrás: Worldometers illetve a Kanári-szigetek Kormányának hivatalos oldala).  

Mikor, mennyi időre utazzunk Lanzarotére és hol érdemes megszállni?

Ez természetesen mindig attól függ, hogy mit szeretnénk csinálni és mennyire sűrű programokat, napokat szeretnénk. A sziget nem nagy, a távolságok az egyes látnivalók között nem nagyok. Emellett Lanzarote úthálózata kiváló, így egyik helyről a másikra eljutni nem vesz sok időt igénybe. Ha már úthálózat, akkor meg kell említeni a a Papagayo-part körüli földutakat, melynek állapota érthetetlen. Megmagyarázhatatlan, hogy ez a sziget legfelkapottabb részén miért nem fejlődött semmit az elmúlt 8 évben. 2012 és 2020 között egy centimétert nem aszfaltoztak le belőle, ezzel szemben - és most kapaszkodjunk meg - a Papagayo-part felé ezért a zötykölődésért nem átallanak - nem akarok durvábban fogalmazni - még pénzt is kérni. 

Bár a déli Playa Blanca a felkapott üdülőhely és népszerű a turisták körében, én mégis azt javaslom, hogy amennyiben a látnivalókért látogatunk Lanzarotéra, inkább a sziget "derekán" elhelyezkedő Playa del Carmen környékén keressünk szálláshelyet. Így mindent elérünk pár tíz perces autózással.

Ha egy laza programot akarunk, de mindent be akarunk járni, akkor egy hét alatt kényelmesen megtehetjük, feszített program során 3-4 nap is elég lehet, mi mind a kettőt csináltuk, és annak ellenére, hogy én magam a feszített, alaposan megszervezett és beosztott programnak vagyok a híve, Lanzarotén az előbbi variációt preferálnám. A fenti időtartamhoz adjuk hozzá azt az időt, amit a tengerparton óceánparton is "sütkérezve" vagy szörfözéssel szeretnénk elütni. 

Mirador de Ermita de las Nieves - a sokkal híresebb Mirador del Rio-tól nem messze található kilátópont a Famara part felett

Autóra feltétlenül szükségünk lesz, ha nem a szállásunkhoz közeli tengerpart óceánpart a kizárólagos célpont (erről később), így vagy hozzunk magunkkal kocsit (ha másik szigetről érkezünk komppal, bár a következő részben elmondom, hogy ezt miért nem javaslom), vagy itt béreljünk, nem drága (mindjárt erről is írok).

Lanzarote könnyedén összeköthető Fuerteventurával, kb. 25 perces kompozást igényel eljutni az egyik szigetről a másikra, azonban ez az út nem olcsó (sőt, aránytalanul drága!). Azonban ha össze akarjuk kötni a két sziget megtekintését (Fuerteventurán sokkal kevesebb látnivalót találunk), akkor megoldhatjuk, hogy az egyikre érkezünk (mondjuk repülővel) és a másikról utazunk el. Ahogy írtam, hacsak nem az tenger óceán a lényeg, Lanzarotéra hagyjunk több időt.

És ha idevesszük a "mikor utazzunk?" kérdését is, akkor a válasz az, ami minden kanári-sziget esetében, bármikor, egész évben, hiszen az időjárás soha nem túl hideg, és nem túl forró az időjárás, az eső még télen is ritkán esik (bár ekkor előfordul). Azért augusztusban és szeptemberben viszonylag magasabb a páratartalom, vagyis aki kirándulni akar csak, nem biztos, hogy ez a legjobb időszak és a téli hónapokban nagyobb esély van az esőre, ezt vegyük figyelembe, de többnyire jó idő van.

Hogyan jussunk el Lanzarotére?

A jelenlegi járványhelyzetben ez nem egyszerű. Most nem fogok részletes leírást adni, csak iránymutatást, mivel a jelen helyzetben minden annyira hektikus és bizonytalan, hogy konkrét recept nincsen. Külön írok arról, ha Magyarországról szeretnénk eljutni a szigetre és arról, ha a szigetcsoport valamely másik tagján vagyunk.

A járványhelyzetben ökölszabály, hogy semmit nem foglalunk le, ami annál többe kerül, mint amennyit még el tudunk veszíteni nagyobb gond nélkül adott esetben (nálam ez pár tíz Euró, de tényleg pár, a 70-80 már nem fér ebbe bele), távolabbi időpontra szól a foglalás (pár napnál, vagy repülőjegy esetében 2 hétnél későbbi időpontra), előre ki kell fizetni és nem visszatérítendő. Most távolabbra látni lehetetlen, bármi közbe jöhet. Lehet, hogy egy-két nappal drágább pár száz vagy egy-két ezer Ft-tal a repülőjegy, esetleg az autó is lehet kicsit drágább az utolsó pillanatokban, de így minimális az esély, hogy meglepetés ér. Az OTA-kat és más közvetítőket  - nincs velük bajom és tudom, hogy nekik is meg kellene élniük valahogy, de - most mindenképpen kerülném, mert ha bármi van, könnyebb az adott cégnél, légitársaságnál célt érni, ilyet csak akkor vennék igénybe, ha olyan nagy a különbség, amiért ez megéri (pld. a Rentalcars időnként tényleg fele áron adja az autót, mint a kölcsönző, de ha a kölcsönzőnél nem kell kártyaszámot sem megadni és hasonló az ár is, most inkább ott foglalnék).

Mi a lanzarotei utunk esetén az autót napokkal előbb lefoglaltuk a kölcsönzőnél (Autoreisen), kártyaszámot sem kértek, csak néhány személyes adatot, ingyenes volt az utolsó pillanatig is a lemondás (sőt, ha le sem mondjuk, akkor sem lett volna semmi, de ez becsület kérdése, ilyet nem teszünk). A repülőjegyet előző este foglaltuk le, összesen 6 €-val volt így drágább, mintha akkor lefoglaltuk volna, amikor kitaláltuk, hogy irány Lanzarote (kettőnknek). Szállást nem foglaltunk, odamentünk és 15 perc múlva a Bookingon kinézett szálláson voltunk, megnéztük a szobát, elégedettek voltunk és lefoglaltuk a Bookingon, mert olcsóbb volt ott Genius kedvezménnyel, mint amennyiért ők a helyszínen adták volna (kockázat semmi nem volt, ha nem tetszik, kerestünk volna másikat).  

Magyarországról nincsen közvetlen járat és a járvány előtt sem volt (miután a Wizz Air megszüntette a két északi szigetet Budapesttel összekötő légihidat). Így valahol át kell szállnunk - és a járvány miatt jelenleg Bécs sem játszik.

Persze jön a sakkozás, mert csatlakozó gépet kell találnunk (itt se felejtsük, utolsó pillanatban foglaljuk le effektíve a jegyet, hacsak el nem indul drasztikusan felfelé a jegyár). Lanzarote esetében érdemes például a spanyol nagyvárosokat megnézni, ha oda találunk gépet, ami elvisz és ha onnan találunk csatlakozó járatot (itt a Ryanair és az Iberia csoport - a Vueling is - gépeit érdemes nézni). Ha nem, szóba jöhet például London (Luton), mert ha megnézzük, elvileg a Wizz Airnek egyes napokon van, lesz járata Lanzarotére. Aztán ha ez sem megy, akkor tényleg keresgélés, Ryanair, Wizz Air, Tuifly, Easy, Jet2 és a többi. Ebben az esetben mindenképpen barátunk lesz a Google Flights, de érdemes külön-külön keresni a térképen a szakaszokat, méghozzá visszafelé. Így: "Hova van átszállás nélküli járat Lanzarotéről?". Ez paraméterezhető a Google Flights-on, Ha ACE-XXX viszonylatban van, akkor XXX-ACE viszonylatban is lesz, ekkor már csak egy olyan BUD-XXX járatot kell találnunk, amivel a csatlakozó járatot is elérjük.

Ha már az egyik kanári-szigeten vagyunk. Itt két lehetőségünk lenne, mehetnénk komppal, de nem fogja megérni. Például Teneriféről Lanzarotére 15-17 óra alatt jutunk el, kompot kell váltanunk, a Fred Olsen esetében még kikötőt is. A Naviera Armas esetében sem sokkal jobb a helyzet. Ráadásul mindezt egy kisebb vagyonért (teljesárú, nem rezidens jegy esetén). Igaz cserébe vihetjük az autónkat (ha engedi a kompozást a kölcsönző cég, ami nem feltétlenül evidens), de még mindig nem fogja megérni.

A kompnak egyetlen esetben van Lanzaroténél létjogosultsága, ha Fuerteventura és Lanzarote között gondolkodunk ebben. A 25 perces út egy felnőttnek 29 €/irány, ha hozzácsapunk egy normál autót, akkor kb. 41 €/irány, ha még egy felnőttet is, akkor 63 €/irány a Fred Olsennél, A Naviera Armasnál 35 perc az út, az árak majdnem azonosak. Ezek most tájékoztató árak, az összes lehetőséget a társaságok weboldalán megtaláljuk, csak mindenképpen vegyük ki a pipát az összes kedvezmény elől (leginkább a rezidens kedvezményt a Fred Olsennél), illetve General utast válasszunk az Armas-nál, hacsak nincsen érvényes NIE számunk, különben helytelen árat fogunk kapni és nem, nem lehet megoldani "okosban", már a foglalásnál kell a NIE szám, amit azonnal ellenőriz is a rendszer (ugyanis a normál ár és a rezidens ár közötti különbséget a spanyol állam fizeti).

A Canaryfly ATR72-500-as repülőgépe várakozik a felszálló utasokra Tenerife Norte repülőterén.

Repülővel például Teneriféről 55 perc lesz az út irányonként, vagyis nagyjából 2 napot nyerünk, pontosabban nem vesztegetünk el az óceánon hajózva (jobb esetben, rosszabb esetben a wc fölé görnyedve, mert odakint vannak azért hullámok és láttam én már karón varjút és falfehéren a wc-ből előtántorgó utast is, aki egyből a szájára szorított kézzel rohant vissza), egyik kikötőből a másikba autózva, és egy olyan szigeten kóvályogva, ahova valójában nem vágytunk.

A Canaryfly ATR72-500.as repülőgépének belseje útban Lanzarote felé (2x2 ülés van a gépen, melyeket A-C és D-F betűkkel látják el)

Repülővel két lehetőségünk van, a Canaryfly és a Binter Canarias. A Canaryfly-nál sokszor kellemesebb árak vannak, most januárra Teneriféről több 20 €/irány körüli jegyet láttam, na ezekre érdemes lecsapni, mert ezek nagyon korlátozott számban kaphatóak (ez a legolcsóbb elérhető jegy). Itt is figyeljünk, hogy a rezidens-kedvezmény ne legyen bejelölve, ne ilyen utast válasszunk (ha a Canaryfly 5 €/irány körüli jegyet ad, akkor az rezidens ár). Mind a két légitársaság esetén az ár tartalmazza a 23 illetve 20 kg-os feladott poggyászt, viszont csak egy egészen kicsi táskát, hátizsákot vihetünk a fedélzetre. Ne lepődjünk meg, néhány €-t még fizetnünk kell különböző díjak címén, de ez nem jelentős. Mind a két társaság esetében ATR72-es légcsavaros géppel fogunk repülni (ld. fent), nincsen vele semmi gond, ugyanúgy repül, mint a többiek. 

Autóbérlés

Autóra a szigeten szükségünk lesz, mivel autó nélkül nem tudunk közlekedni. Ha hajóval érkezünk Fuerteventuráról, akkor valószínűleg autó is lesz velünk, ha repülővel, akkor bérelnünk kell autót. Itt is, mint minden kanári-szigeten bátran ajánlom a helyi cégeket, mert sokkal jobbak a feltételeik, mint a nagy és ismert kölcsönzőknek és egyes kisebb, de külföldi cégeknek (és most nem nevezem meg nemcsak a szigetek, de egész Európa egyik árzsonglőrjét, ahol a fillérekért lefoglalt autó néhány bűvészmutatvány után egy vagyonba kerül, ebben az esetben majd a Trsutpilot nevezetű oldal lehet a barátunk). Én a szigeteken mindig az Autoreisen-től vagy a Cicartól bérelek autót (vagy szóba jöhet a Canarias.com, de ők nincsenek az Arrecife Repülőtéren).

Mi 2020 novemberében 8 napra 91 €-ért béreltünk egy Citroën Cactus-t az Autoreisen-től, mindez tartalmazta a - néhány kivételtől eltekintve - teljes és önrészmentes biztosítást, az extra vezetőt, a depozit nélküli bérlést és még sok-sok jót (részletes információk a weblapon), elfogadják a debit kártyát is (akinek nincsen credit-kártyája, ez nagyon fontos), ezek verhetetlen feltételek (a biztosítás hatálya elől van néhány kivétel, mint például a kulcs elvesztése, a rossz üzemanyag tankolása, a felni sérülése, az aksi önhibánkból történő lemerítése, stb., stb., erre napi 2 €-ért köthetünk biztosítást, én nem kötöttem, ennek ellenére a kártyámon a fenti bérleti díj ellenére nem volt további terhelés vagy lekötés). A benzinnel sem trükköznek/trükköztek, fél tankot írtak be, ennyivel kellett visszavinni, de több volt benne egy kicsit, amikor kaptuk, igaz én sem tudtam kicentizni a felére (a spanyoloknál nagy divat a "telin kapod, üresen hozd vissza" című átb... nevezzük játéknak, amikor is ki kell fizetni egy tank benzint, kb. dupla áron, mint amennyibe a kútnál kerül, majd minimum 10 litert még nekik is ajándékozol, amikor visszaviszed).

A bérelt Cactus - jó volt, szép volt, elég volt, mert kicsit "szúrós"  (értsd, kényelmetlen) volt, de tette a dolgát

És egy személyes megjegyzés: örülök, hogy kipróbálhattam a Cactus-t, de aminek még jobban örülök: hogy nem ilyen autóm van.

Végezetül... és folytatjuk...

Ezzel végére értünk a Lanzarote-sorozatunk mondjuk nulladik részének. Remélem, tudtunk segíteni, érdekes információkat osztottunk meg Olvasóinkkal és kedvet csináltunk egy - akár későbbi, járvány utáni - utazáshoz. Amikor vége lesz a pandémiának és a helyzet normalizálódik, a zöldes-kék, dőlt betűs részeket frissítjük, de addig iránymutatásnak mindez megmarad. 

A következőkben, több cikken keresztül megmutatjuk, hogy konkrétan miért is érdemes ellátogatni erre a csodálatos, kopár, ám mégis színes, vulkánoktól szabdalt szigetre. Remélem, hogy legközelebb is találkozunk...

Megj.: Mint a Kanári-szigetek minden tagja esetében, Lanzarote partjait is természetese az Atlanti-óceán mossa, így Olvasói felvetésre, mindenhol javítottam, ahol tengert vagy tengerpartot írtam.

<----->

Amennyiben tetszett ez a poszt vagy bármelyik másik, kérjük, keressétek fel a Facebook oldalunkat, ahol mindig friss híreket találtok a blogról illetve ide kerülnek ki az itt meg nem jelenő anyagok. Amennyiben gondoljátok és ráklikkeltek a Tetszik gombra, azt pedig külön köszönjük. 

A 'ÚTI CÉL' rovat további cikkeit pedig ezen az oldalon találjátok meg.

(A cikkben vagy saját fotókat használunk, vagy annak forrását és a felhasználás licenszét megjelöltük)