Őszintén szólva nem ezt a történetet szántam az első Wizz Air Sztorinak, de az aktualitása mindenképpen megváltoztatta a sorrendet. Ez a konkrét eset tulajdonképpen kórképet mutat a jelenlegi járványhelyzetben a magyar társadalom viselkedéséről és mivel a következő cikkem is szorosan kapcsolódni fog a témához, így ez a sztori előlépett az első helyre. Azt gondolom és remélem, hogy az a július 20-i délutánból éjszakába nyúló repülés sokaknak tanulság volt, és információink szerint - bár ezek nem saját tapasztalatok - már nem ez a helyzet a Wizz Air gépein, amit itt leírtam, talán pont azoknak a kérdéseknek köszönhetően, amelyeket feltettem a Sajtóirodájuknak. Mindez pedig igazán korrekt és előremutató a Wizz Air részéről. Ettől függetlenül azonban érdemes elgondolkodni azon, hogy az utasok viselkedése illetve az, hogy mindez nem igazán zavarta a személyzetet, mekkora veszélyt is hordozott magában, ebből pedig tanulságokat levonni a mindennapjainkra vonatkozóan is. Nézzük, mit tapasztaltunk 2020. július 20-án a Tenerife-Budapest járaton.

Agusztus 7-én 0:00 órától Spanyolország a korábbi zöld besorolásból a sárgába lépett át. Mivel bizonyos okokból figyelő szememet a spanyol helyzeten is rajta tartom, eljutott hozzám, hogy a döntés, az időzítése mekkora felháborodást keltett például a szintén "sárgába borult" Kanári-szigeteken, az ott élők, lakók, tartózkodók körében és valljuk be, volt is ennek alapja. Azonban van az éremnek egy másik oldala is, amit az élet gyorsan igazolt, megmutatva, hogy jogos döntés született. A következő cikkben egy általános áttekintés után, a spanyol és különösen az egyes régiókat érintő sárgítással kapcsolatban mondom el a szubjektív véleményemet és természetesen nyitott vagyok a kulturált vitára is.

A koronavírus-járvány minden szempontból "odavágott" Spanyolországnak, valószínűleg ők maguk sem gondolták - beleértve az ország vezetését is -, hogy mi következik a számukra, amikor Lombardiában is terjedni kezdett a vírus. Jelen sorok írásának napján tért vissza jogilag az élet az újfajta régi kerékvágásba, vagyis szűnt meg a rendkívüli állapot Spanyolországban, ezen jeles alkalomból szeretném elmesélni, hogy mi mit tapasztaltunk ebből az egészből és a véleményemet is megosztanám a helyzetről, a válságkezelésről, illetve arról, hogy hova jutottak ők el. Nem szakemberként, csak gondolkodó emberként, aki ismeri a spanyol embereket (elsősorban a kanáriókat) és testközelből látta az elmúlt néhány hónapban azt, ami Tenerifén történt és figyelte párhuzamosan a magyar eseményeket is.

Negyven perccel későbbre kérem a taxit, mint máskor. Ma úgysem olyan semmi, mint amilyen lenni szokott. Pedig még fogalmunk sincs, inkább csak elképzeléseink arról, ami következik. Negyven perc sok, főleg ha a reptérre igyekszik az ember, de így is időben fogok érkezni, viszont több időnk marad, hogy Szandival még egyszer átbeszéljük a dolgokat, azt, hogy hogyan próbálunk talpon maradni, megóvni a munkahelyeiket, életben tartani azt, amiért ő az elmúlt években, én az elmúlt évtizedekben dolgoztam. Azt mondom neki, hogy inkább talpon haljunk meg, mint térden állva, nyüszítve éljünk túl és egyetért velem. Nem mindenki, ő igen.

Január utolsó napján publikáltuk a Budapesti Liszt Ferenc Repülőtéren megesett "kalandjainkat", és közben némi kritikát is megfogalmaztunk Budapest légikikötőjével kapcsolatban. A poszt eddigi rövid "történelmünk" legtöbb oldalletöltését generálta és helyenként elég kemény kritikákat eredményezett hozzászólások formájában a diszkont légitársaságokkal illetve azok utazóközönségével kapcsolatban. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy elmondom a véleményemet arról, hogy miért is van létjogosultságuk a "low-cost" légitársaságoknak, sőt, miért is van szükség rájuk és miért nem baj, hogy mind többen használják őket. Természetesen az elkövetkezendők az én véleményemet tartalmazza és nem az egyetlen és megmásíthatatlan igazságot. Mindezek előtt azonban nézzük meg, hogy hogyan is jutottunk el idáig, miért és milyen alapon vannak egyáltalán diszkont légitársaságok. Történelemóra következik!

Nemrégen osztottuk meg a Facebook oldalunkon mi is a hírt, hogy a budapesti Liszt Ferenc Repülőtéren (végre valahára) bezár a köznyelv által karámnak vagy bádogkarámnak nevezett utasváró, hiszen elkészült az elvileg sokkal európaibb épület, mely kiváltja a régi, joggal nem túl népszerű bádogépületet. Akkor azt írtam, hogy hamarosan lesz alkalmam kipróbálni az új várakozóhelyiséget, hiszen terveztem egy Wizz Air-es utazást. Mindez részben így is alakult, valóban vettem - kiváló áron - egy jegyet Barcelonába, vagyis én teljesítettem a "vállalásomat". Minden adott volt, hogy kipróbáljam a beharangozott új utasvárót. Nem próbálhattam ki!

Őszintén szólva nem így terveztem a Vélemény rovat indulását, azonban egyrészt a tegnapi hajószerencsétlenség mélyen megérintett engem is, másrészt úgy gondolom, egy utazási blog nem mehet el szó nélkül amellett, ami tegnap este történt.

2019. május 29-e mindenképpen gyásznapként kell, hogy bevonuljon a magyar idegenforgalom történelmébe. Ezen az estén, zuhogó esőben, az általam is nem régen a világ legszebb épületének kikiáltott Országház közelében, tragédia történt. Egy baleset, amely utazókat, nyaralókat, egy másik kultúrát - minket magyarokat, a gyönyörű országunkat, álomszép fővárosunkat - megismerni vágyókat ért. Olyan embereket, amilyenek mi magunk is vagyunk, akik szomjazták a világ felfedezését, hiszen ezért utaztak el a Föld másik felére. Hozzánk! És már nem térnek haza!  

A Vélemény rovat egy meglehetősen összetett témakör lesz, melyben számos olyan témában fogunk írni, mely a mi saját véleményünket tükrözi. Sok szempontból olyan cikkek fognak ide kerülni, melyek a másik rovatokba nem férnek be.

Különböző Top listákat fogunk összeállítani, ezek a listák pedig lehetnek pozitívak (elsősorban ilyenek lesznek itt), mint például: Az öt legszebb és legérdekesebb látnivaló Horvátországban, de lehetnek negatívak is: A legrosszabb autóbérléssel kapcsolatos tapasztalataink (ezek példák, pont ilyen posztokat nem tervezünk).

Emellett lesznek itt egy adott szolgáltatásról vagy szolgáltatóról, úti célról, látnivalóról, vagy bármilyen egyéb utazással kapcsolatos tapasztalatunkról kialakult véleményünk. Ilyenkor az egész poszt egy adott témát fog körüljárni, ezekben a cikkekben igazából nem az összehasonlítás a lényeg, hanem egy velünk megtörtént eset vagy azon keresztül egy cég, szolgáltatás bemutatása. 

Itt lehetnek tesztek is, amikor egy adott szolgáltatást tesztelési céllal veszünk igénybe, hogy aztán megírjuk róla a véleményünket, vagy éppen egy utazással összefüggő terméket nézünk meg, nem elsősorban szakember szemével, hanem az "átlagutazó" szemszögéből, akit nem az érdekel például, hogy egy akciókamerával full profi filmet forgasson a SuperTravel Chanel részére (tudom, hogy nincs ilyen, de nem akarok reklámozni), hanem az, hogy otthon a barátainak meg tudja-e mutatni a thaiföldi nyaralásról készült videóit illetve az élményeket akár a 120 cm-es tv-jén is vállalható minőségben kapja vissza, vagyis az ilyen tesztek nem a megapixelekre, a hárombetűs rövidítésekre és az FPS értékekre lesznek kihegyezve, sokkal inkább a használhatóságra, és az eredményre. 

Már most szeretném megjegyezni, amit minden ilyen cikk végére ki fogunk írni, elkerülendő minden pereskedést: az itt leírtak a mi, saját tapasztalatainkon alapulnak és szubjektív vélemények, másnak egészen más, a tőlünk teljesen eltérő véleménye lehet az adott szolgáltatásról, szolgáltatóról, termékről vagy látnivalóról.

FONTOS! Amennyiben bármely a posztokban megnevezett cég élni szeretne azzal, hogy leírja a saját álláspontját, ettől nem zárkózunk el, amennyiben az kulturáltan történik, azonban azt, hogy a választ milyen formában és terjedelemben jelentetjük meg, mi döntjük el, bár törekszünk a teljes terjedelemre. Amennyiben igény lenne az ellenvélemény, magyarázat megjelentetésére, úgy azt kérjük, ne kommentben küldjék el, hanem az e-mail címünkre levélben, melyet a kapcsolat menüpont alatt megtalálnak. A kommentek közötti választ ott hagyjuk a kommentek között, annak külön felületet nem biztosítunk. Ellenvélemény külön megjelentetést csak akkor biztosítjuk, ha az láthatóan az adott cégtől érkezett vagyis olyan e-mail címről írjanak, amely azonosítja az adott céget (pld. valaki@cégneve.hu) vagy megtalálható a cég hivatalos weboldalán. Blogunk nyelve a magyar, így elsősorban magyarul várjuk ezeket a véleményeket. Angolul is elfogadjuk azokat, azonban nem vállaljuk, hogy teljes terjedelmében lefordítjuk és megjelentetjük azt, ebben az esetben előfordulhat, hogy kivonatoljuk a választ.

Reméljük, mindezek mellett érdekes témákat tudunk itt is megjeleníteni.