Őszintén szólva nem ezt a történetet szántam az első Wizz Air Sztorinak, de az aktualitása mindenképpen megváltoztatta a sorrendet. Ez a konkrét eset tulajdonképpen kórképet mutat a jelenlegi járványhelyzetben a magyar társadalom viselkedéséről és mivel a következő cikkem is szorosan kapcsolódni fog a témához, így ez a sztori előlépett az első helyre. Azt gondolom és remélem, hogy az a július 20-i délutánból éjszakába nyúló repülés sokaknak tanulság volt, és információink szerint - bár ezek nem saját tapasztalatok - már nem ez a helyzet a Wizz Air gépein, amit itt leírtam, talán pont azoknak a kérdéseknek köszönhetően, amelyeket feltettem a Sajtóirodájuknak. Mindez pedig igazán korrekt és előremutató a Wizz Air részéről. Ettől függetlenül azonban érdemes elgondolkodni azon, hogy az utasok viselkedése illetve az, hogy mindez nem igazán zavarta a személyzetet, mekkora veszélyt is hordozott magában, ebből pedig tanulságokat levonni a mindennapjainkra vonatkozóan is. Nézzük, mit tapasztaltunk 2020. július 20-án a Tenerife-Budapest járaton.

A koronavírus-járvány minden szempontból "odavágott" Spanyolországnak, valószínűleg ők maguk sem gondolták - beleértve az ország vezetését is -, hogy mi következik a számukra, amikor Lombardiában is terjedni kezdett a vírus. Jelen sorok írásának napján tért vissza jogilag az élet az újfajta régi kerékvágásba, vagyis szűnt meg a rendkívüli állapot Spanyolországban, ezen jeles alkalomból szeretném elmesélni, hogy mi mit tapasztaltunk ebből az egészből és a véleményemet is megosztanám a helyzetről, a válságkezelésről, illetve arról, hogy hova jutottak ők el. Nem szakemberként, csak gondolkodó emberként, aki ismeri a spanyol embereket (elsősorban a kanáriókat) és testközelből látta az elmúlt néhány hónapban azt, ami Tenerifén történt és figyelte párhuzamosan a magyar eseményeket is.