Január utolsó napján publikáltuk a Budapesti Liszt Ferenc Repülőtéren megesett "kalandjainkat", és közben némi kritikát is megfogalmaztunk Budapest légikikötőjével kapcsolatban. A poszt eddigi rövid "történelmünk" legtöbb oldalletöltését generálta és helyenként elég kemény kritikákat eredményezett hozzászólások formájában a diszkont légitársaságokkal illetve azok utazóközönségével kapcsolatban. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy elmondom a véleményemet arról, hogy miért is van létjogosultságuk a "low-cost" légitársaságoknak, sőt, miért is van szükség rájuk és miért nem baj, hogy mind többen használják őket. Természetesen az elkövetkezendők az én véleményemet tartalmazza és nem az egyetlen és megmásíthatatlan igazságot. Mindezek előtt azonban nézzük meg, hogy hogyan is jutottunk el idáig, miért és milyen alapon vannak egyáltalán diszkont légitársaságok. Történelemóra következik!

Az előző posztunkban elkezdtük végigvenni, hogy milyen lépéseken kell végigmennünk, ha saját magunknak tervezünk meg egy utazást, akár Európától messze is. Ebben a befejező részben megnézzük, hogy mi maradt még hátra, mielőtt belemerülhetünk ezekbe a lépésekbe részletesen is.

Előző kétrészes írásomban (aki nem olvasta, az megteheti itt és itt) összefoglaltam, hogy mikor, milyen feltételek fennállása mellett érdemes utazási irodához fordulnunk és milyen esetekben szervezzük magunknak az utunkat. A szervezett utakkal egyelőre nem foglalkozunk, hiszen blogunk elsősorban a saját szervezésről szól. Ha nem veszünk igénybe külső segítséget, ahhoz, hogy sikeres, szép utazásunk legyen, számos előkészületre van szükségünk. Egy komplett út valódi, teljes megszervezése, különösen akkor, ha a munkánk mellett csináljuk és csak a délutánt vagy az estét tudjuk rászánni, akár több hetes elfoglaltságot is jelenthet, azonban attól a pillanattól kezdve, hogy eldöntjük, hogy belevágunk, utazásunk máris kezdetét vette. Igen, ezekkel a hetekkel kibővül a turisztikai élmény, képzeletben ott járunk a távoli tájakon, repülőzünk, autózunk, vagyis átélünk mindent, ami ránk vár, ahogy például a nyaralásunk kósza ötletből e-mail-eken, repülőjegyeken, szállásfoglalásokon keresztül, komplett egésszé áll össze, hogy nyugodtan elindulhassunk.

Az első részben arról értekeztem - illetve próbáltam megosztani a saját gondolataimat -, hogy melyek azok az esetek, amikor utazásunkhoz mindenképpen érdemes utazási iroda segítségét igénybe venni vagy befizetni egy csoportos útra, de legalábbis utazási tanácsadóhoz fordulni. Ebben a második részben arról fogok írni, hogy milyen előnyei vannak a saját szervezésnek, és mi magunk miért preferáljuk, ha csak lehet az utazásnak ezt a módját. Azonban most is elmondom, hogy nem vagyok/vagyunk utazási iroda ellenesek, elismerem, hogy van egy nagyon is tág célközönség, mely igényli a szolgáltatásukat, azonban én csak az előző posztban részletezett három esetben (ha nincs időm a szervezésre, ha olyan országba utaznék, amelyben nem érezném magam komfortosan egyedül és szuper ajánlat esetén utaznék/utaztam így, különösen csoportosan - az angol nyelvtudásom, ha messze nem is anyanyelvi szintű, már bizonyított jó pár úton és esetben). Azonban ez egy véleménycikk és ezúttal is bíztatlak, Téged, Kedves és Tisztelt Olvasóm, vitatkozzunk, cseréljünk eszmét, osszuk meg egymással gondolatainkat a cikk alatt, kommentek formájában, de most is kérlek, hogy ezt kulturáltan tegyük, különösen a többi olvasóval szemben tanúsítsatok megértést és toleranciát.

És akkor felteszem a kérdést, hogy aztán az alábbiakban válaszolhassak rá: miért érdemes magunknak szervezni az útjainkat?

Valamikor a nyári szünet előtt megpróbáltam bevezetni a Módszertan sorozatot, érzékeltetni szerettem volna, hogy mekkora változást is hozott az utazók életében az, hogy az internet az életünkbe való betörésével szabadon rendelkezünk egy végtelen információmennyiséggel, illetve hogy a szolgáltatók és szolgáltatások bővülésével és szabaddá válásával - és persze a határok megnyitásával - mekkorát változott az utazás szerelmeseinek élete.

Mivel ebben a rovatban privát utazásszervezésről lesz szó - vagyis arról, amikor mi magunk találjuk ki az úti célt, vásároljuk meg a repülőjegyeket, ha szükséges, bérlünk autót, találjuk ki az útvonalat, adott esetben keresünk sofőrt, guide-ot, foglalunk szállást és intézünk annyi mindent, amire egy kész úthoz szükség van -, szeretnénk elmondani, hogy ezeket mi hogyan és miért pont úgy csináljuk.

Nem gondoljuk, hogy birtokoljuk a "Bölcsek Kövét" és csak az a jó módszer, ahogy mi szoktuk csinálni, minden cikkünkben véleményeket, saját módszereket olvashattok, ha nem értetek egyet velünk és ennek akár a kommentek között, akár e-mailben, kulturáltan hangot adtok, annak örülünk, és ha ütköztethetjük a véleményünket, az is jó, biztosan mi is tanulhatunk.

Ebben a kétrészes posztsorozatban arról lesz szó, hogy mi mit gondolunk jobbnak: menjünk be egy utazási irodába és válasszunk az ajánlataik közül, vagy éppen szerveztessünk meg velük mindent vagy legalább részben az utunkat, vagy mi magunk álljunk neki az utazás egyes "alkotóelemeit" megálmodni, megszervezni, majd átélni. Arról is szót fogok az alábbiakban ejteni, hogy milyen esetben van egyik vagy másik módszernek szerintem egyértelmű létjogosultsága.