Az előző posztunkban elkezdtük végigvenni, hogy milyen lépéseken kell végigmennünk, ha saját magunknak tervezünk meg egy utazást, akár Európától messze is. Ebben a befejező részben megnézzük, hogy mi maradt még hátra, mielőtt belemerülhetünk ezekbe a lépésekbe részletesen is.
Miután eldöntöttük, hogy nagyjából mikor és hova utazunk, ideje megnézni és eldönteni, hogy hogyan jutunk el oda és hogyan jutunk haza onnan. Tudnunk kell mivel utazunk, ha pld. repülővel, akkor kiválasztani a repülőjegyet, megnézni, hogy körutat érdemes tennünk, vagyis a kiindulási és a hazautazási pont ugyanaz, vagy éppen máshonnan indulunk haza, mint ahonnan érkeztünk (ebben az esetben, ha autót is bérlünk, nézzük meg, hogy az egyirányú bérlésnek vannak-e költségei - általában igen - és ez nem terheli-e meg aránytalanul sokkal a büdzsénket). Már ez a lépés meglehetősen szerteágazó és megtöltene egy teljes posztot (terveim szerint meg is teszem).
Ha ezzel készen vagyunk, akár elő is vehetjük a térképet. Ez az a pont, amikor el kell döntenünk, hogy nagyjából mi fér az utunkba, figyelembe véve az időtartamot, amit utazással tölthetünk. Ha például tágabb értelembe vett dél-kelet Ázsia a cél, próbáljuk meg elképzelni, hogy hány országot vagy adott esetben országrészt (például Kína esetében) szeretnénk bejárni. Tervezzük meg, hogy egy-egy helyen mennyi időt fogunk tölteni körülbelül. Vegyük figyelembe, hogy egyik helyről a másikra el is kell jutnunk, Kína esetében - maradva a példánál - valószínűleg többnyire repülővel vagy szuper-expresszel fogunk többnyire közlekedni, tekintve a nagy távolságokat.
A maximumot tervezzük ekkor még, mondhatni többet, mint amennyit végül beleteszünk, ez olyan mint egy regény, ez a terv lesz az első vázlatunk, ebből húzunk majd ki (vagy teszünk éppen hozzá, ha úgy alakul). Ne izguljuk túl ezt a részt, ez még csak előzetes terv, vagy csak a fejünkben létezik vagy esetleg egy címszavakból álló listát érdemes készíteni, ilyen formában:
1. nap: Indulás - éjszaka a repülőn.
2. nap: Délelőtt érkezés Pekingbe
3. nap: Peking
4. nap: Peking
5. nap: Utazás Xi'an-ba, szállásra, városnézés
6. nap: Xi'an
stb.
Természetesen ez csak egy példa, nem pontosan így szerveznénk.
Az előzetes tervezet (itinerary) az alapja a végső tervünknek
(Forrás: Ashley R. Photography on VisualHunt.com / CC BY)
Az útiterv csiszolgatása
Most jön az egyik leghosszabb, de legélvezetesebb szakasz, immáron nagyjából tudjuk, hogy hova akarunk elmenni, milyen helyeket akarunk megnézni, azonban útitervünk olyan, mint az a gyémánt, amit most szedtünk ki a földből, opálos, az igazi szépsége nem látszik. Itt az idő, hogy csillogó drágakövet varázsoljunk belőle. Kezdjük el csiszolgatni a tervünket. Mint a többi lépésről, erről is írok még egy külön posztot, így itt csak nagy vonalakban.
Neki kell állnunk megnézni, hogy egy adott helyen, ami az útitervünkben szerepel (legyen az tájegység, város, ország), milyen látnivalók vannak, mit tudunk csinálni. Az előbbihez hasonló listát állítsunk össze. Itt is a maximumra törekedjünk, először a legfontosabb látnivalókat, szórakozási lehetőségeket gyűjtsük össze, majd ezt egészítsük ki azokkal, melyeket jó lenne megnézni, de ha kimarad, az sem tragédia. Az előbbiek lesznek a váz, a többivel pedig kitöltjük a programunkat. Ismétlem a maximumra törekedjünk, ami ezen a listán nem szerepel, az valószínűleg nem is fog.
Ha készen vagyunk, akkor helyezzük rá a térképre (igen, a várostérképekre is) az egyes látnivalókat. Kiváló eszközök vannak ehhez. Nagyjából próbáljuk elképzelni, hogy adott területen, városon belül hogyan fogunk közlekedni, tömegközlekedéssel, taxival, bérelünk sofőrt, stb. Ha a térképen vannak a látnivalóink, nézzük meg, hogy egyik pontból egy távoliba eljutni mennyi idő lehet, ellenőrizzük mindezt térképen, de vannak rá kiváló segédeszközök, melyek a tervezésben segíteni fognak. Meg fogom mutatni őket.
Ezek után a látnivalóinkat szét kell osztani napokra. A térképen látjuk a távolságokat, az eljutási lehetőségeket, stb. Itt ne csak a kilométereket nézzük, hanem azt, hogy az adott helyen egy adott helyről egy másik helyre eljutni mennyi idő egy adott közlekedési eszközzel. Például Bangkokban 1 km-t megtenni nem annyi idő, mint Budapesten, és legtöbbször nem is annyi, mint a Keleti Pályaudvartól hétköznap délután 5-kor eljutni az Erzsébet hídig. Ehhez olvasnunk kell, kutatnunk és különböző oldalak segítségét igénybe venni. De ez a szép ez egészben.
A csiszolgatás pontosan ezt jelenti, a nyers programunk (a csiszolatlan gyémánt) kezdi megmutatni szépségét. Még nem ragyog teljes pompájában, de már látszik, hogy milyen csodálatos lesz. És miközben haladunk előre a napokra szétosztásban, mint egy puzzle, lassan egy csomó dolog a helyére kerül, mivel érdemes utaznunk, milyen sorrendben tudjuk megnézni az adott helyeket (mert ugye érdemes a helyben egymáshoz közel esőket egy napra rakni és nem föl alá furikázni - az előbbi példánál maradva például - Bangkokban, mert rengeteg időt vesztünk), mi fér bele és mit kell kihagynunk, kell-e plusz nap az előzetesen tervezetthez képest és ha igen, mi nem fog máshol beleférni. Ne féljünk bátran hozzányúlni az előzetes tervünkhöz, mert az csak a csontváz, a lényegi munkát, Frankensteinként csak most végezzük el. Ezért fontos a térképre helyezés, ha nem szánjuk rá az időt a térkép(ek) elkészítésére, ami bizonyos segédeszközökkel gyorsan megy, akkor bizony a megspórolt idő többszörösét veszt(het)jük el a tervezéskor.
Ha készen van nagyjából a pontos programunk, ha már látszik, hogy a nemrég még opálos drágakövünk gyönyörűen csiszolt gyémánt lesz, továbbléphetünk.
Fejezzük be a tervezést!
Egy utazás szervezése során a lehetséges megtekintendő látnivalók Bali szigetén,
amikor felkerültek a térképre, természetesen csak egy része került be a végleges
útitervbe (képernyőfotó)
A transzferek és a szálláshelyek kiválasztása, lefoglalása
Két lépés van még hátra. Az egyik a szállások lefoglalása. Ez sem egyszerű dolog. Én a magam részéről előre tervezek egy átlagos szobaárral, vagyis azt mondom, hogy próbálom mondjuk napi X dollárból/euróból kihozni a szállásokat és ezt felszorzom a napok számával, kéthetes út esetén 14X lehet a szállásköltség. Megpróbálom eldönteni a minimum színvonalat és a szolgáltatásokat, amiket szeretnék, ha az árban benne lenne. Nyilván semmi nincsen kőbe vésve, sem a költségek (hiába szeretnék Moszkvában 5-csillagos szállásban teljes ellátást kihozni 30 €-ból 4 főnek, érdemes nem ilyen, hanem reális feltételeket szabni magunknak), sem a színvonal.
Aztán megnézem, hogy a dolog működik-e. Ha igen, örülünk, esetlen, meg lehet nézni, hogy kevesebb költségből tartható-e a színvonal vagy már a minőség rovására megy. Ha sikerül a szálláson spórolni, azt máshova el lehet költeni esetleg (pld. nagyobb, kényelmesebb autó), lényeg, hogy a maximumot hozzuk ki egy minél kisebb keretből, ettől lesz más és tökéletesebb az utunk, mintha befizetnénk egy szervezett útra, hiszen a tervezéskor csak magunkra, a mi speciális igényeinkre figyelünk. Olyan, mintha egy öltönyt a szabónál pontosan a mi testünkre szabatnánk, ahelyett, hogy valamelyik bevásárlóközpontban vennénk meg és még ugyanannyiba vagy éppen jóval kevesebbe kerülne.
Ha nem férünk bele a költségbe, vagy rászánunk többet és az előbbi ellenkezőjét csináljuk, valahol máshol húzzuk meg a költségeket vagy leveszünk az elvárásainkból. Egyértelmű, erről is egy külön posztot lehet és kell is írni, de alapvetően egy tanácsom erre az esetre lenne: ha muszáj levenni a színvonalból és a szolgáltatásokból, azt próbáljuk ott tenni, ahol "nem fáj annyira". Mire gondolok? Ha az utunk során van olyan szállás, ahol 4-5 napot töltünk, van olyan, ahol egy teljes napot és van olyan, ahova este 11-kor érkezünk és reggel 5-kor már megyünk is tovább, az utolsónál próbáljunk először spórolni, akár nagyobbat, aztán ha kell még a középsőnél és a lehető legkisebbet vegyünk vissza - ha lehetséges - az elsőből. Egy kemény nap után, amikor 11-re érünk a szállásra és hajnalban indulunk tovább, sok esetben "nem is fog fájni", ha nem egy 4 csillagos szállodában szállunk meg, hanem egy motelben.
A transzferek teljesen egyediek, de nagyokat lehet hibázni. Ismerek olyat, aki elutazott New Yorkba 2 hétre és az üzleti negyedben, Manhattan déli részén foglalt szállást. Mondtam, hogy ne tegye, de nem hallgatott rám. Úgy mentek el, hogy 2 hét rengeteg idő, megnézik Washingtont, a Niagarát, lehet, hogy egy kis Kanada is belefér. A látnivalók nagy része Manhattan esetében középen van, a déli normális szervezéssel egy-két nap alatt letudható. Odaérve rájöttek, hogy nem igazán jó helyen laknak, viszont az Empire State Buildinghez elmenni taxival nagyjából 20 USD irányonként, ami nem kevés, a tömegközlekedés sem nagyon olcsó, hát kitalálták, hogy gyalogolni fognak. Minden nap elgyalogoltak az Empire State Buildingig. "Kiváló" ötlet volt. A 2 hét alatt Washingtonba jutottak el egy napra, meg látták úgy, ahogy Manhattant. Mi akkor nem voltunk Washingtonban, de 5 nap alatt sokkal többet láttunk Manhattanből, mint ők 2 hét alatt. Igaz mi szinte az Empire State Building tövében laktunk, többnyire taxiztunk (pár dollárért onnan), illetve a kiváló elhelyezkedés miatt időnként gyalogoltunk (nem órákat, mint ők, hanem 10-15 perceket). Nem azért nem érdemes ekkora hülyeséget csinálni, mert az ember lusta avagy nem az, bír-e gyalogolni vagy nem, hanem azért, amit a következő részben leírok: az idő miatt.
A tervezést mindig a helyi sajátosságokat figyelembe véve érdemes megejteni. Itt van a tömegközlekedés kérdése. Londonban én azt tapasztaltam, hogy 4 ember egyenként megvéve a busz/metrójegyeket nem utazik jelentősen olcsóbban, mint az Ubert és társait használva, sőt, még a Cab sem feltétlenül éri meg. Azonban lehet, hogy a metró gyorsabb egyes helyekre, mondjuk csúcsforgalomban. Ha Bangkokban Grabbel (a helyi Uber) utazunk, olcsóbb lesz valószínűleg, mint a BTS (magasvasút), de lehet, hogy a BTS-sel egy út 20 perc, autóval 2 óra. Ha olvasunk a tervezéskor, sokat, például blogokat is (angolul is), akkor rengeteg információhoz juthatunk és ez segít a tervezésben.
Nagyon sok helyen (például Ázsiában) érdemes sofőrt bérelni autóval. Időnként rengeteg időt spórolhatunk, nem is olyan sok pénzért. A sofőr az előre egyeztetett helyeket fogja végigjárni velünk és neki nem kell keresgélnie, tudja, hova kell mennie, nem kell taxit "vadászni", autóra (pld. Grabre) várni, mindig ott lesz az adott helyen, ahol kijövünk a látnivalóktól. Nyilván ezt le kell levelezni, egyeztetni, hogy minden jól működjön, erre idő és szervezés kell. Erről is fogok később írni.
Ha pedig megvannak a repülőjegyeink, a helyi transzfereink, a szállásaink, az összeállított programunk, akkor már csak várnunk kell, hogy eljöjjön a nagy nap, amikor elindulunk, közben pedig megtenni az előkészületeket (oltások, pakolás, stb., stb.).
A gondos tervezés után már csak el kell utaznunk, hogy átéljük életünk
egyik csodálatos kalandját
(Photo by Ricardo Esquivel from Pexels)
A legnagyobb értékek az utazásunk során
Aki azt gondolja, hogy a pénz, az téved. Nem, nem azért, mert az korlátlanul rendelkezésre áll, hanem azért, mert az pótolható. Néhány dolgot ebből a szempontból érdemes figyelembe vennünk! Az utunk valószínűleg többe fog kerülni, mint amennyire terveztünk. Akkor is, ha alaposan megtervezünk mindent. Érdemes legalább +10%-kal számolni. Hova megy el ez a pénz? Olyan kiadásokra, amiket otthonról nem láthatunk, sok helyen muszáj borravalót adni, az étkezésünk sem feltétlenül annyi lesz, mint amennyit terveztünk. Ha megmarad ebből a tartalékból, az jó. Sőt, mindig meg kell maradnia pénzünknek! Bizony utazásaim során, amikor csoportosan utaztam, láttam olyat, hogy a buszos útnál fiataloknak a hazautazás napjára már nem maradt pénzük. Semmi, néhány drachmán kívül, hiszen úgy számítottak, hogy az ételt-italt megvették reggel a boltban hazáig, mi baj történhet? Csakhogy délelőtt helyett este érkezett meg a busz, nekik meg annyi ételük volt, ami hazafelé elég volt. Vagy a hazautazás napján éheztek volna vagy hazafelé. Én segítettem ki őket. Ilyen helyzetbe nem szabad kerülni.
Mindig kell, hogy legyen, minél több biztonsági tartalékunk, lehetőleg elérhető, de biztonságos formában (pld. kártyán). Bármikor bármi történhet. Lehet utazási biztosításunk (sőt, az Unión kívül kell, hogy legyen), de kisebb baj esetén sok helyen nem kezdenek hozzá a megvizsgálásunkhoz sem, amíg le nem tettünk egy pénzösszeget, vagy egy csomót várhatunk, amíg a biztosítóval a rendelő/kórház letárgyalja, hogy mikor, ki, hogyan fizet.
Thaiföldön a lányom belelépett egy tengeri sünbe. Ki akartuk szedetni a tüskéket! Azzal kezdték, hogy 700 THB-t (nem végtelen nagy összeg) tegyünk le, hogy megvizsgálják. Letettük. Elég részletes volt a kivizsgálás, gépre kötötték, a szívét nézték, a vérnyomását, elmondásuk szerint azért, mert a sün tüskéjében lehet méreganyag, amire rosszul reagálhat. A biztosítást ekkor még nem fogadták el, mondván kicsi az összeg. Mikor megállapították, hogy nincsen nagy baj, akkor elkérték a biztosítási kötvényt (ilyenkor legyen nálunk, és jelentsük is be az esetet a biztosítónak, de majd erről is írtunk) és eltűntek. Valamivel később letettek elénk egy listát, hogy milyen papírokra lesz még szükség: itinerary, mikor érkeztünk, mikor megyünk tovább, érkezéskori repülőjegy, illetve az, amivel elhagyjuk Thaiföldet, szálláspapírok, stb. Ezek nyilván nem voltak mind nálunk. Megkérdeztem, hogy mi lenne, ha kifizetném az ellátást, mennyibe kerülne, aztán benyújtom az igényt a biztosítónak. Nagy örömmel rábólintottak, 4000 THB körül volt az előbbi 700-at is beleértve (ez 130 USD körül van) és 20 perc alatt végeztünk. Elképzelhető (gyanús), hogy ez volt a cél, hogy ne nekik kelljen a biztosítóval szórakozniuk, de nagyjából a szállásunk és a rendelő között ingázhattunk volna és kétséges, hogy minden papírunk meg lett-e volna. Ha ilyenkor van pénzünk (nekünk kártyán), rengeteg időt spórolhatunk.
Ez utazás során a legnagyobb értékünk a biztonságunk, ezt vegyük figyelembe a tervezéskor (például repülőjegy vásárláskor), de emellett amivel igazán gazdálkodhatunk, az az IDŐ. Az idő egy utazás során hatalmas érték. Ezt mindenképpen vegyük figyelembe mind a tervezés, mind az utazás során, hiszen ettől függ, hogy mennyire lesz tartalmas az utazásunk. Gazdálkodjunk vele!
Hogyan tovább?
A fentiekben áttekintettük, hogy alapvetően milyen lépésekből áll egy utazás saját magunknak történő megszervezése. A módszertan rovatunkban a következőkben megmutatjuk mindezt a gyakorlatban, illetve arról fogunk értekezni, hogy milyen segédeszközök állnak rendelkezésünkre a tervezés során (pld. repülőjegy keresők), megnézzük, hogy milyen előnyei vannak a közvetlen légitársaságnál történő foglalásnak az OTA-kkal (Online Travel Agency) szemben és viszont, illetve nagyjából megszervezünk egy komplett utat, hogy gyakorlatban tekintsük át, hogy ez miképpen történik. Ebben a sorban legközelebb egy nagyon fontos kérdéssel fogunk foglalkozni: a vízum és a "vízumnak látszó dolgok" kérdésével.
Tartsatok velünk a további részekben is. Várunk vissza Benneteket!
Amennyiben tetszett ez a poszt vagy bármelyik másik, kérjük, keressétek fel a Facebook oldalunkat, ahol mindig friss híreket találtok a blogról illetve ide kerülnek ki az itt meg nem jelenő anyagok. Amennyiben gondoljátok és ráklikkeltek a Tetszik gombra, azt pedig külön köszönjük.
(Ajánlókép forrása: Edeltravel képe a Pixabay -en)
