Mert utazni mindenképpen jó, de csak okosan érdemes...

Utazz Okosan Blog

Utazz Okosan Blog

Felfedezetlen ékszerdoboz az Égei-tengeren

1. rész

2019. május 01. - Utazz Okosan Blog

klimapanoramafejlec_vegso.jpgHabár blogunkon távolabbi tájakat (is) szeretnénk bemutatni és tanácsokat adni akár amerikai, akár ázsiai utazásokhoz, úgy döntöttünk, hogy az első posztokban nem hagyjuk el az Öreg Kontinenst, igaz az ez utáni helyszínünkkel már csak közigazgatásilag maradunk Európában. Ezúttal – és a következő helyszínnel is - a turisták által kevésbé látogatott és közismert területeket mutatunk be, vagyis igazi felfedezetlen kincseket. Ebben a posztban nem utazunk nagyon messzire, amikor meglátogatjuk a szigetet, melynek földje a világ egyik leghíresebb műalkotását rejtette, nagyjából kétezer éven át.

 A titokzatos Vénusz

miloivenusz_vegso.jpgKíváncsi lennék, hogy ha az utcán véletlenszerűn megállított járókelőket, egy Európát ábrázoló vaktérképet lobogtatva, megkérnénk, hogy mutassák meg a helyet, ahonnan a világ egyik legjelentősebb műalkotása, a Louvre egyik büszkesége, a Milói Vénusz származik, hányan tudnának rábökni az alábbiakban szereplő szigetre, annak ellenére, hogy magában a szobor elnevezésében szerepel a megoldás. Vajon az országot, hányan tudnák beazonosítani? Ehhez persze részben az is hozzájárul, hogy a Milói Vénusz valójában nem is római művész munkája, amire a népszerű latin megnevezésből következtethetnénk és nem is Vénuszt jeleníti meg, hanem egy görög szobrász - valószínűleg antiókhiai Alexandrosz - alkotta és Aphroditét, a görög szerelem és szépség istennőjét ábrázolja (akit a rómaiak Vénusszal azonosítottak, hogy körbeérjen a történet). A szobor eredeti elnevezése éppen ezért Méloszi Aphrodité, ebből pedig már könnyű azonosítani az országot, illetve Milos szigetét (ógörögül Mélu, magyarosan Mílosz, de maradnék a nemzetközileg elfogadott írásmódnál). Van itt kavarodás rendesen és még a végére sem értünk!

A 2 méternél 3 centiméterrel magasabb szobor Kr. e. 130 és 100 között készült. A hivatalos álláspont szerint a Milói Vénuszt Yorgos Kentrotasz, földműves fedezte fel 1820 áprilisában, de egyesek szerint a valódi megtalálója Yorgos Kentrotasz apja, Theodoros volt, később azonban a fia saját magát nevezte meg a szobor megtalálójaként. És, hogy a megtalálása körül is még nagyobb legyen a káosz, megint mások szerint a felfedezés 1820 februárjában történt és a valódi megtaláló Yorgos Bottonis illetve a fia, Antonio voltak és a sziget fővárosa melletti ősi színház közelében fedezték fel a gyönyörű szobrot, két darabban más márványtöredékekkel együtt egy kis üregben. Mindenesetre a szigeten járva, mi a Plaka közelében található ősi színház mellett láttunk egy táblát a földbe szúrva, amely a Milói Vénusz felfedezésének helyét jelölte.

Pontosan persze azt sem tudjuk, hogy a sértetlen szobor hogy nézett ki teljes pompájában, hiszen mindkét karja és a talapzatának egy része is hiányzik, azonban – szintén a hivatalosan elfogadott álláspont szerint – Aphrodité a kezében a Parisztól kapott aranyalmát tarthatta, amelyet alátámasztani látszik, hogy a közelében találtak egy kartöredéket almával, amelyről úgy gondolják, hogy a szobor része lehetett. Több kísérlet történt arra, hogy megfejtsék, hogy hogyan nézhetett ki az eredeti szobor, de végül megnyugtatóan ezt a kérdést sem sikerült tisztázni, Aphrodité a mai napig őrzi titkát.

Milos szigetén járva ráadásul a plakai Archeológiai Múzeumban csak egy másolatát láthatjuk, hiszen a franciák megvásárolták (egyes források szerint az után, hogy a Kentrotasztól erőszakkal elkobozták, mások szerint maga Kentrotasz adta el nekik). Végül XVIII. Lajos tulajdonába került, aki később a Louvre-nak ajándékozta, ahol hamarosan ki is állították és ahol a mai napig meg is tekinthető az eredeti alkotás, persze ha sikerül odaférkőznünk a közelébe a rengeteg, fényképezőgépeiket kattintgató turista között.

Általános információk Milosról

E hosszú bevezető után térjünk rá, hogy miért érdemes – mert nagyon érdemes – Milosra látogatni, hiszen önmagában azért senkit nem bíztatnék erre, hogy megnézzen egy földbe szúrt táblát, amely jelzi, hogy elvileg innen származik a világ egyik híres archeológiai lelete.

A szigetet egyetlen posztban bemutatni még akkor is lehetetlen, ha az egyes látnivalókat csak címszavakban ismertetném, azonban semmiképpen nem szerettem volna, ha terjedelmi korlátai lennének annak, hogy mindenről mesélhessek, így három részben ismerkedünk meg Mílosszal. Először általánosságban mutatom be a szigetet, illetve általános utazási tanácsokat találhattok itt, a második posztban a fő szárazföldről többé-kevésbé elérhető látnivalókat vesszük sorba, majd a harmadik részben hajóra szállunk, és végigvesszük, hogy a tengerről milyen látnivalók várnak ránk, mert vannak területek, ahova csak vízen juthatunk el.

Bár alapvetően blogunk nem a tengerparton sütkérezők igényeit elégíti ki, hanem elsősorban azoknak szól, akik szeretnének aktívan pihenni és minél többet látni egy adott területen, minél több érdekességet tapasztalni, adott országokat kulturálisan is megismerni, a milosi tengerpartok közül jó néhány amellett, hogy természetileg gyönyörűek, a tenger szerelmeseit is maradéktalanul kiszolgálják.

Először is a száraz tények. Milos a görögországi a Kükládok (Kikládok) szigetcsoport tagja. A szigetcsoport központi szigete Delos, a görög mitológia szent szigete, erre utal a megnevezés is, hiszen a Delos körül elhelyezkedő szigetekről van szó (κυκλάς görögül körült jelent). A Kükládok tagja többek között a világhírű Santorini (Thira), illetve a görög „bulisziget” Mykonos is, de ide tartozik a Nagy Kékség film forgatási helyszíne Amorgos, és a szigetcsoport legnagyobb tagja, Naxos is.

Milos területe nagyjából 160 négyzetkilométer, meglehetősen ritkán lakott, állandó lakossága kb. 5000 fő. Fentről nézve a sziget egy pillangót formáz az U-alakú Milos-öböllel a pillangó két „szárnya” között.

Turisztikai jelentősége sajnos eltörpül Santorini mellett, pedig – bár más szempontból, de – Milos is rendelkezik olyan turisztikai adottságokkal, melyek lehetővé tennék, hogy küklád testvéréhez hasonló hírnévre tegyen szert. Sajnos, ahogy ez sok mediterrán területre, de leginkább Görögországra jellemző, nem mindig élnek ezekkel a lehetőségekkel. Ez figyelhető meg Miloson is, a sziget infrastrukturális szempontból nem megfelelően kiépített, és ez a megfelelő propaganda hiányával párosulva, nem segíti elő, hogy a külföldiek végre felfigyeljenek rá, pedig Milos egy valóban gyönyörű és sokkal jobb sorsra érdemes sziget.

A kalandvágyó utazók általában vagy véletlenül botlanak bele az internetet böngészve egy-két képbe, mely felkelti az érdeklődésüket (én magam is így jártam), vagy ajánlás alapján jutnak el ide. Azonban akik meglátogatják, mindannyian egyetértenek abban, hogy csodálatos és még mindig felfedezetlen gyöngyszemről van szó. 

Mikor utazzunk?

Ahogy általában a délebbi görög szigetekre, a legalkalmasabb időpont az utazás tervezése szempontjából a késő tavasztól a kora őszig terjedő időszak. Éghajlata mediterrán, melyet az enyhe, esős telek és a forró, száraz nyarak jellemeznek. Májusban már kb. 23 oC a nappali középhőmérséklet, míg ugyanez az érték szeptemberben is 25 oC feletti, ebben az időszakban arra is viszonylag kicsi az esély, hogy a nyaralásunkat elmossa az eső. Természetesen főszezonban magasabbak a szállások árai, de ha van rá lehetőségünk, hogy április második felében, májusban, júniusban vagy szeptemberben utazzunk, és nem kell mindenképpen a júliusi vagy augusztusi hónapot választanunk – amikor egyébként Magyarországon is rengeteg programot találunk és még az idő is jó -, akkor európai viszonylatban, de a balatoni nyári árakhoz képest is kiváló szobaárakat találhatunk.

Hogyan juthatunk el Milosra?

Annak ellenére, hogy a Görögországba utazók fő célpontjait tartalmazó térképen nincs hatalmas vörös X  Milos szigetén, több lehetőség is van ide eljutni. Azonban, amikor az utazásunkat tervezzük, mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy a szigeten nagy valószínűséggel szükségünk lesz autóra, ha valóban be akarunk járni mindent. Viszont mivel így pár nap alatt meglátogathatjuk a főbb látványosságokat, ha ennél több időnk van, akkor vagy egy kis strandolást érdemes beiktatni vagy egy, esetleg több másik szigetet is meglátogathatunk, példaként akár a már említett Santorinit.

Az odajutásnak vannak kalandosabb és kényelmesebb módjai.

milos_repulo280x151.jpgRepülővel Athénból van közvetlen összeköttetés a szárazföld és Milos (MLO) között, innen az Olympic Air és a Sky Express légitársaságok repülik, vagyis akik a kényelmes és gyors utazás hívei, azok egy Budapest-Athén járattal kombinálva el tudnak ide repülni (ez a legésszerűbb). Ha időben (pontosabban jó pillanatban) foglalunk, akkor mindkét légitársaságnál kifoghatunk kiváló jegyárakat, májusra a Sky Expressnél láttam oda-vissza 90 € körüli jegyet, ami tartalmazta a feladott poggyász árát is. Az Olympic Air-nél a jelen poszt írásakor egy kicsit drágábban, 110-120 €-ért lehetett oda-vissza repülőjegyet találni, szintén 1 db feladott poggyásszal. Az út nagyjából 45-50 perc. Athénba pedig számos lehetőség van Budapestről eljutni.

Kalandosabb lehetőség az autóval utazás Magyarországról. Természetesen lehetőség van Athénban autót bérelni, bár Athén legalább TOP5-ös a „legnehezebben vezethető”-helyszínek (vagyis, ahol igazi stressz az autózás) listáján, már ami engem illet, de ez nyilván egyéni. Az is opció lehet, hogy Magyarországról autóval utazunk, viszont számoljuk bele, hogy minimum egy éjszakára meg kell állnunk, vagyis a szállás árát is belekombinálva, nem feltétlenül a legolcsóbb, és semmiképpen nem a legkényelmesebb megoldás ez, azonban mindenképpen a legkalandosabb és így autózhatunk a saját autónkkal Görögországban, akár a többi szigeten is. Ez utóbbi lehetőség nyilván akkor lehet egyáltalán anyagilag megfontolandó, ha 4-en vagy 5-en utazunk csúcsszezonban, amikor a repülőjegyek árai Athénig is magasak lehetnek.

miloskomp_400x300.jpgHa a bármelyik autós opciót választanánk, akkor komppal utazhatunk el a szigetre. Az Athén melletti Pireuszból (Pireas) indul a hajónk, azonban nagyjából minimum 200 €-ba kerülni fog az út (oda-vissza, Economy ülés a vezető részére és az autó hajóztatásának ára, minden további személy kb. 40 €/fő/út, vagyis 80 € oda-vissza). Körülbelül 7 órás utazással számolhatunk, amíg végre a szigetre gördülhetünk. Természetesen van csak személyszállításra használt gyorshajó, amellyel az út valamivel kevesebb, mint 3 óra, azonban a jegy csaknem 60 €/út, így a repülővel szemben nem igazán van létjogosultsága.

Ha pedig például Santoriniról szeretnénk eljutni Milosra vagy oda utazni tovább, akkor – ha az autónkat is vinnénk – valamivel több, mint 5 óra a menetidő és 17,50 € irányonként és személyenként az Economy jegy, az autó pedig 48,50 €, szintén irányonként. Amennyiben gyorsabb megoldást keresünk és az autónkat nem vinnénk (ebben a viszonylatban ennek is van létjogosultsága az átszállásos repülőzés helyett), akkor 52,90 €-ba kerül irányonként és személyenként a jegy, viszont ebben az esetben 2 óra és 15 perc az utazásra fordítandó idő.

A fenti árak példák és 2019. májusára érvényesek. Az aktuális árakat és a kompjáratok menetidejét például az Openseas vagy a Ferries.gr oldalán tudjátok ellenőrizni.

Autóbérlés

rent_a_car280x157.jpgAhogy feljebb említettem, ha a lehető legtöbbet akarunk látni, akkor mindenképpen szükségünk lesz autóra (mivel a tömegközlekedés kimerül napi néhány buszjáratban), amit vagy magunkkal hoztunk komppal vagy a szigeten kell bérelni. Ha megnézzük a Rentalcars.com oldalt (ezt használja a magyar WizzAir is autóbérlési ajánlataihoz, én magam is szoktam itt bérelni), vagy a RyanAir autóbérléssel foglalkozó aloldalát, láthatjuk, hogy ismertebb szolgáltatók közül sajnos egyedül a Europcar van jelen a repülőtéren és ezeken az autóbérléssel foglalkozó gyűjtőoldalakon. Nekem rossz tapasztalataim vannak a Europcarral és igyekszem elkerülni azt, hogy tőlük kelljen autót bérelnem, ennek oka a marokkói autóbérlésünk, amelyből hosszabb levelezés lett a céggel, illetve egy bilbaoi próbálkozásom is volt velük, sajnos egyik sem kellemes emlék (sőt!), egy posztban tervezem, hogy mindezt megosztom az Olvasókkal. Természetesen ettől másnak lehet jó tapasztalata a Europcarral, aki megbízható cégnek tartja, nyugodtan bérelhet tőlük, azonban felhívom a figyelmet, hogy a poszt írásakor 6,1 pontra értékelték őket a bérlők a RyanAir oldalán, és még gyengébb 5,1 pontjuk van a Rentalcars.com-on, viszont a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a másik két szolgáltató sem büszkélkedhet sokkal jobb pontszámokkal (talán az Autounion 7,9-es pontszáma, ami a RyanAir oldalán szerepel és kiemelkedik a többi ajánlat közül). Azt azonban elmondhatjuk, hogy az autóbérlés nem fogja kiüríteni a pénztárcánkat: a poszt írásakor májusra egy Fiat Pandát 6 napra már 95 €-ért bérelhetünk (Global Rent a Car a Rentalcars-on), amennyiben tágasabb térre vágyunk autózás közben, egy Ford Focus 160 €-ért kapható meg 6 napra (AutoUnion a szolgáltató), viszont 4x4-es autó nincsen a kínálatban. Amennyiben négykerék-meghajtású autóra vágyunk, akkor máshol kell keresnünk, pld. itt: Milos Cars, ahol egy Suzuki Jimny 4x4 50 € naponta májusban (a szolgáltatóról amúgy semmilyen információm nincsen).

Végezetül

Ennyi fért bele ebbe a hosszúra nyúlt bevezető részbe Milos szigetéről, remélem sikerült egy kis kedvet csinálni legalább ahhoz, hogy a következő részben együtt kezdjük bejárni a szigetet és megmutathassam, hogy miért is érdemes mindenképpen ellátogatni ide. Tartsatok velem legközelebb is!  

(Kreditek: az oldalon található fényképek saját készítésűek, kivéve a repülőt - forrás:Bilal EL-Daou/Pixabay - és a vörös Peugeot-ot ábrázoló képet - forrás: AutoPhotography/Pixabay. Saját képek sorrendben - borítókép: Klima panorámakép; aztán Méloszi Aphridité [közismertebb nevén: Milói Vénusz] a párizsi Louvre-ban kiállított eredeti példánya; a Hellenic Seaways kompja, amely már nem közlekedik Milosra.)

A bejegyzés trackback címe:

https://utazzokosan.blog.hu/api/trackback/id/tr5414727997

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kapitanyuram 2019.05.03. 08:01:10

Na, még egy sziget amit tönkre lehet tenni.
Hajrá turisták!

Utazz Okosan Blog 2019.05.03. 10:01:47

kapitanyuram: Félek tőle, hogy van igazság abban, amit írsz, figyelembe véve a Maya-öböl vagy éppen Boracay esetét, de úgy gondolom, hogy ez csak rajtunk, turistákon múlik. Egyébként pedig nem hiszem, hogy a közeljövőben ide tömegturizmus indulna, mert a sziget nem bírná el, ez is az előnye. De máris vannak nyomai annak, amire célzol, majd a második részben lesz szó róla, hogy hogyan írja felül a pénz és annak űzése a tradiciókat azzal, hogy a klimai syrmatákban szálláshelyeket létesítettek.

Brix 2019.05.03. 10:08:23

Nem is akarják, hogy a tömegturizmus felfedezze őket. Arrafelé rájöttek, hogy kevesebb ember az elitből, sokkal több pénzt generál, ès fenntarthatóbb jövőt hoz, mint a mindent elözönlő tömegturizmus....Ha arra járunk, olyan nemzetközi sztárokkal is összefuthatunk, mint Tom Hanks....

teéjesenmindegy 2019.05.03. 15:39:14

Ha az első kép ott készült, akkor igen eltérőek az ékszerdobozról alkotott nézeteink...

Utazz Okosan Blog 2019.05.03. 16:29:30

@teéjesenmindegy: Ha az első, panorámaképre gonodolsz, természetesen ott készült, méghozzá a Klima nevezetű halászfaluban. Nyilván mindenkinek más jut eszébe egy-egy helyről, Milos nekem, nekünk és azoknak az ismerőseinknek, akik elmentek oda, nagy élmény volt a maga érintetlenségében. A szigeten az ilyen halászfaluk syrmatái nem feltétlenül felújított, kacsalábon forgó kastélyok, de ettől ezeknek a kis falvaknak - különösen Klimának - tényleg csodálatos hangulata van, érdemes ezeket felfedezni, ha "vevő vagy" az ilyenfajta csiszolatlan gyémántokra is. Ha nem, akkor tényleg mások az ékszerdobozról alkotott nézeteink, nekem az is szép, amiben nincsen minden drágakő fényesre polírozva, de természetesen elfogadom és tiszteletben tartom, ha másnak ez nincsen így...
süti beállítások módosítása