Délkelet-ázsiai utazásunk előző részében kicsit áttekintettük a világnak ezen csodálatos régióját, és megnéztük, hogy mennyire biztonságos ezekbe az országokba utazni, majd arról írtunk, hogy mennyire fontos, hogy a törvényeket betartsuk, hiszen errefelé bizony az emberi jogokat nem pontosan úgy értelmezik, mint Európában és a halálbüntetés is érvényben van. Ráadásul olyan cselekményekért is börtönbe kerülhetünk, ami nyugatabbra  elfogadott és egyáltalán nem büntetendő, gondoljunk csak a Bruneiben nem régen bevezetett új törvényekre, melyek akár halálbüntetéssel is sújthatják a homoszexuálisokat és a házasságtörőket, vagy éppen a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények ebben a régióban sokkal súlyosabb megítélés alá eshetnek (akár az életünkkel is fizethetünk az ilyen cselekedetekért). De ha betartjuk a szabályokat, törvényeket, ha nem teszünk olyat, ami az adott országban nem megengedett, akkor jelenleg itt is többnyire biztonságban vagyunk, legalábbis annyira, mint a világ többi részén. 

Ebben a részben további praktikus kérdéseket járunk körbe, az időjárásról, egészségügyről, a még Magyarországon elintézendő vakcinációról, a megkötendő utazási biztosításról fogunk tárgyalni (és nem áruljuk el, hogy mi melyik cégnél szoktuk a biztosításunkat megkötni, mert jelenleg tájékoztatni szeretnénk és nem reklámozni).

Vágjunk is bele!

Tartalomjegyzék

Azonban előbb jöjjenek a beígért linkek:

1. rész - Általános információk, biztonság, délkelet-ázsiai törvények 
2. rész - Időjárás, egészségügyi tanácsok, biztosítás (itt tartunk most)
3. rész - Szállásfoglalási tanácsok, transzferlehetőségek, autóbérlési lehetőségek
4. rész - Látnivalók, melyekért érdemes Délkelet-Ázsiába utazni
+1. rész - Délkelet-Ázsiai repülőjegy foglalásával kapcsolatos tanácsok (Magyarországról)
+2. rész - Repülőjegy foglalási tudnivalók régión belül

És természetesen ezúttal is figyelmetekben ajánlom a Facebook oldalunkat is, ahol időnként olyan anyagok is felkerülnek, amikor az időnk engedi, amelyek a blogra nem, illetve előre jelezzük, hogy mikor jelentkezünk új poszttal.

Időjárás

Ezt a fejezetet általában Mikor utazzunk? címmel szoktam ellátni, azonban Délkelet-Ázsia esetében erre a kérdésre nincsen jó válasz. Természetesen alapszabályok vannak, amelyek alapján dönteni fogunk és rengeteg információt is találhatunk az interneten, de a gondos tervezés és utánanézés mellett, biztosra nem mehetünk.

Mindennek az oka egyrészt az, hogy hatalmas területről van szó, mely a Föld két féltekéjén helyezkedik el (Indonézia a déli félgömbre is "átlóg"), másrészt a terület időjárása a monszun érkezése miatt rendkívül kiszámíthatatlan. A monszun ugyanis az egyik legmegbízhatatlanabb időjárási jelenség, ha viszont megérkezik elmoshatja a teljes utazásunkat. A másik ok, hogy jó néhány ország esetében annak mérete és elhelyezkedése miatt az egyes területein más-más az időjárás egy-egy időszakában az évnek. Ilyen például Vietnám, ha a térképre nézünk, láthatjuk, hogy egy meglehetősen hosszú és keskeny országról van szó, három különböző időjárási sáv (nevezzük így) helyezkedik el a területén, északon nem ugyanakkor lesz igazán jó idő, mint például középen és délen, vagyis bármikor is utazunk oda, valahol éppen nem a "csúcsidőszakot" fogjuk kifogni (és mindezt színesíti, hogy nagy ritkán akár tájfun is elérheti az országot). Malajziában a keleti és nyugati partot tekintve teljesen különböző az időjárás, máskor van a monszun időszak a két parton, ahogy egyébként Thaiföld szigeteivel is ez a helyzet, Észak-Thaiföld magasabban fekvő területei pedig megint mások. Nem egyszerű a biztosan megfelelő időpontot megtalálni, ha nagyobb területet, akár több országot óhajtunk bejárni.

Azonban vannak alapszabályok, melyeket az egyes országoknál majd kitárgyalunk (senki ne időzítse az utazását például Észak-Thaiföldre szeptember végére, mert ilyenkor csak a szerencse kérdése, hogy ki tudunk-e majd mozdulni a szállodánkból). Azonban azt tudnunk kell:

A terület a trópusi éghajlati övben fekszik, számos helyen esőerdők alakultak ki (ahol még nem irtották ki őket, ami az igazi környezetvédelmi katasztrófa, hiszen ez olyan a Földnek, mintha egy ember tüdejét csonkolnák folyamatosan, és erről sokkal kevesebb szó esik, mint a szén-dioxid kibocsájtásról, de ez nem egy környezetvédelmi blog, így ebbe ne menjünk bele). Az esőerdők pedig nem véletlenül alakulnak ki. Bizony ezen a vidéken bármikor eshet eső és olyankor az eső nem szitál, hanem többnyire ömlik. Nem hosszú, de annál kiadósabb esőzésről beszélünk, erre készüljünk fel, jó ha van nálunk esőkabát, mert az esernyő itt édeskeveset ér.

Délkelet-Ázsiában ha esik, az esernyő semmit nem ér
(Forrás: Joe Le Merou on Visualhunt.com / CC BY) 

A monszun időtartama alatt nem ugyanazzal az intenzitással esik folyamatosan, a monszun első felében többnyire csak éjszaka van kiadósabb eső, később napközben is mindinkább gyakoriak és hosszabbak a heves esőzések, a nagy mennyiségű víz elvezetése is sok helyen nehézségekbe ütközik, így a betegségek terjedése is megindul a szennyvízzel keveredett és az utcán hömpölygő víz miatt illetve házakat, hegyoldalakat moshat alá, gyengíthet meg a víz, ami veszélyessé válik. Kerüljük ezt az időszakot.

Azt is újra jegyezzük meg, hogy nincsen egyértelmű és mindent felülíró szabály: mi voltunk Seim Reap-ban (Kambodzsa) augusztusban és gyönyörű időnk volt, pedig ez már nem a legjobb időszak ide utazni, a régióban jártunk, volt pár napunk és átugrottunk a szomszédos Thaiföldről, amolyan "hátha szerencsénk lesz"-alapon (erre bőven van esély, ez még nem a monszun tomboló időszaka, ekkor voltunk Chiang Mai-ban és Chiang Rai-ban is, ott már esténként és éjszakánként esett az eső, de nappal gyönyörű idő volt). Ismerek azonban olyat, aki a főszezonban látogatta meg Angkort és a déli tengerpartot, nekik két hétig majdnem minden nap ömlött az eső. Szóval eső tekintetében, ahogy Jack Reacher (Lee Child állandó regényhőse) mondja: "Reménykedjünk a legjobban és készüljünk a legrosszabbra!" Legyen nálunk vízhatlan esőkabát, az a nejlonból készült, kicsire összehajtogatható, felülről magunkra húzós fajta, amiben "piszok hülyén" nézünk ki, de rendkívül hasznos.     

Erre a fajta, olcsó esőkabátra gondolok (ha kicsit vastagabb anyagból van,
az nem baj) (Forrás: typexnick / Pixabay -en)

Egészségügy

Délkelet-Ázsiában az egészségügyi ellátás színvonala meglehetősen változó. Egyes országokban meglepően magas színvonalú, máshol pedig a mi normáink szerint (is) rendkívül alacsony. Van, ahol megfelelő ellátás nem is áll rendelkezésre, egyes hírek szerint Bruneiből, amennyiben komolyabb műtétre lenne szükségünk, erre felkészült kórház hiányában átszállítanak lehetőség szerint Szingapúrba. Kambodzsával kapcsolatban azt a tanácsot olvastam, hogyha egészségügyi ellátásra szorulunk, lehetőség szerint - ha tudunk - jussunk el valahogy Thaiföldre és ott kezeltessük magunkat. Baliról is rémtörténeteket lehet olvasni az interneten és Myanmar sem az a hely, ahol meg szeretnénk betegedni. Azonban ez nyilván nem kívánságműsor.

Egy azonban valószínűleg közös lesz az összes ilyen országban: a magán egészségügyi szolgáltatókat és nem a közintézményeket érdemes igénybe venni és ez drága lesz. Legtöbb helyen nem nagyon kezdenek el velünk foglalkozni, ameddig a biztosító nem igazolta, hogy fizeti a beavatkozást és/vagy mi le nem tettünk egy megjelölt összeget.

Nekem Thaiföldön, Krabin volt "szerencsém" megismerni a helyi egészségügy színvonalát és őszintén szólva le voltam nyűgözve. A hely, ahova kerültünk ultramodern volt, mint a legjobb magánközpontok Budapesten, ugyanazzal a kedvességgel kezeltek, mint amit ezekben megszokhattunk, minden mozdulatukat figyeltem, minden egyes művelethez zárt steril tasakból vették elő az eszközöket. Szerencsére nem egy szívátültetésre volt szükségünk, csak tengeri sün tüskék eltávolítására, de tényleg minden steril körülmények között történt. Krabi pedig nem a világ közepe Thaiföldön belül.

A sterilitás nagyon fontos, hiszen ezekben az országokban például a Hepatitis B (és helyenként a C is, illetve a HIV/AIDS fertőzöttek aránya is magas, erre gondoljunk, ha szexuális kapcsolatot készülünk létesíteni, védekezzünk megfelelően) fertőzöttség aránya az európaihoz képest sokkal magasabb. 

Bár ezekbe az országokba utazva kötelező védőoltások általában nincsenek, azonban mindenképpen érdemes valamelyik nemzetközi oltóállomást felkeresni. Sajnos - az ÁNTSZ által működtetett - Epidemiológiai Központ telefonon nem hajlandó felvilágosítást adni (semmilyen esetben sem), így mindenképpen el kell látogatnunk hozzájuk, azonban azzal számoljunk, hogy ezek az oltások és maga a tanácsadás sem ingyenes, azonban ha betartjuk az utasításokat, akkor tartós, évekig tartó védelmet kapunk ezektől a szerektől (nagyjából az első kör az Epidemiológiai Központban Hepatitis A+Hastífusz+Tetanus hármassal, tanácsadással, az oltóanyagok beadásával 25000 Ft/fő körül volt).

Ha korábban nem tettük, vagy olyan országba utazunk, amellyel kapcsolatban nem kérdeztük meg, 
mindenképpen keressük fel valamelyik nemzetközi oltóközpontot!
(Forrás: Myriam Zilles / Pixabay)

Általában ezekbe az országokba utazva a következő oltásokat szokták javasolni:

Hepatitis A - ezt egyébként érdemes beadatni egyébként is, már Magyarországon is, de egész Európában nő a Hepatitis A fertőzések száma, a többi típusú Hepatitishez képest könnyebben fertőződhetünk meg vele, fertőzött vízzel, a higiéniás körülmények hiánya miatt, élelmiszerrel is terjedhet, tüneti kezelés van rá, bár lefolyása kevésbé súlyos, mint a többi típusú Hepatitis esetében. Általában 2 oltás kell a tartós, legalább 20 éves védettséghez. 

Hepatitis B - egyes területeken erre is szükség lehet, noha ez sokkal nehezebben elkapható betegség, hiszen csak vérrel és testnedvekkel terjed. A Hepatitis B oltás 3 részletben nyújt több évtizedes védettséget. Létezik az A vírussal kombinált védőoltás is. Elsősorban akkor áll fenn a veszélye a fertőzésnek, ha például védekezés nélkül szexuális kapcsolatot létesítünk, vagy valamilyen módon (például orvosi beavatkozás során) - a sterilitás hiánya miatt - fertőzött vérrel vagy olyan eszközzel érintkezünk, amely korábban fertőzött vérrel érintkezett. 

Hastífusz - injekcióban és tablettában is rendelkezésre áll, mind a kettőhöz volt szerencsém. Biztosan 3 éves védettséget ad, majd ismételni kell az újabb 3 évhez. Sajnos a vakcina nem ad 100 %-os védettséget és ráadásul viszonylag könnyen elkapható, mivel fertőzött vízzel, élelmiszerrel terjed, azonban gyógyítható.

Tetanus - ennek az oltásnak a szükségessége mindenképpen egyéni megítélés kérdése, mivel vannak, akik már kaptak védőoltást (gyermekek) és mindenképpen az oltóközpontban tudják eldönteni, hogy szükségünk van-e rá. Ha igen, általában 10 éves védettséget nyújt.

Gyermekbénulás, veszettség - Én többször jártam az epidemiológiai központban, és ezt a két vakcinát nem javasolták egyszer sem, de egyes oldalak említik. Megint csak egyéni elbírálás alá esik, az oltóközpontban adnak tanácsot. 

Malária - A végére hagytam az egyik legnehezebb kérdést. Különböző tabletták léteznek a maláriás megbetegedések megelőzésére, azonban az oltóközpontban mérlegelik, hogy szükségünk van-e a szedésükre, mert a gyógyszereknek mellékhatásai is lehetnek. Az oltóközpontban a szerint döntenek a szükségességéről, hogy mennyi időre, egy adott ország mely területére utazunk, vagyis mennyi ideig és milyen mértékű veszélyeztetettségnek vagyunk kitével. Sokszor elegendő a szúnyogok elleni védekezés, ami az egyéb betegségek miatt is fontos, olyanok miatt is, melyekre nincsen vakcina (pld. Dengue-láz).  

Szeretném azonban felhívni a figyelmet, hogy nem vagyunk orvosok, így csak a saját tapasztalatainkat tudjuk leírni, ami nem helyettesíti valamelyik nemzetközi oltóközpont felkeresését, amennyiben Délkelet-Ázsiába utazunk, ezt ne hagyjuk ki.

Még egy tanács, különösen a Délkelet-Ázsiába először utazóknak. Az itteni ételek és higiéniás körülmények jelentős mértékben különböznek az Európában megszokottól, ráadásul nagyon meleg és párás a levegő, ami csak fokozza az esélyt, hogy valamilyen - többnyire gyomorrontást okozó - nyavalyát elkapjunk. A szervezetünk küzd a jetlag és a hirtelen megváltozott környezet okozta kihívásokkal, nincs "ereje" és "ideje", hogy minden erejével segítsen minket, hogy ne betegedjünk meg. Segítsünk hát neki mi magunk!

Különösen az utazás elején, igencsak ki vagyunk téve a fertőzéseknek, melyek elsősorban a szánkon keresztül juthatnak, részint az óvatlanságunk miatt a szervezetünkbe. Különösen az elején már attól hasmenésünk lehet, hogy egyszerűen a nem az általunk megszokott fűszerezésű ételeket eszünk. Éppen ezért:

- Kóstoljuk meg a helyi ételeket, de óvatosak legyünk és nem kell degeszre ennünk magunkat. Elegendő, ha addig eszünk, amíg nem vagyunk éhesek, a kisgömbőc-szindrómát tartogassuk itthonra.

- Az éttermekben sem lehetünk biztosak, hogy friss és megfelelően kezelt ételeket kapunk, a streed food-szerű helyekkel azonban legyünk különösen óvatosak. Nem azt mondom, hogy ne együnk ilyen helyen, mert ez is hozzátartozik a varázsához a régiónak, hanem kicsit sétáljunk a hely körül, ahol enni óhajtunk. Ha a lengedező szellőben büdös, rohadásszagot érzünk és az gyaníthatóan onnan származik, válasszunk másik helyet. Nézzük meg, hogy hogyan tárolják a megsütésre szánt élelmiszereket: ha a húsok és egyéb romlandó ételek jégen vannak, akkor jobb (!) a helyzet - bár nem tudhatjuk, hogy a jég milyen vízből készült, ha közvetlenül érintkezik az étellel, az gond lehet -, de ha minden hűtés nélkül aszalódik a napon, ki tudja mennyi ideje és legyek mászkálnak rajta, ez nem a mi helyünk. Ahol nagy a pörgés, sokan esznek és olyan külföldiek is, akik láthatóan nem először vannak itt, abban a helyben jobban megbízhatunk.

Street food - az utcai ételárusítás Thaiföldön
(Forrás: Heike Georg /Pixabay)

- Csak jól átsütött ételeket - különösen húsokat, tengeri herkentyűket, halakat (bár ez utóbbiakat inkább ne) - fogyasszunk, hiszen a magas hőmérséklet hatására a kórokozók többnyire elpusztulnak, ehhez azonban tartós, magas hőre van szükség. 

- Különösen utcai helyeken ne fogyasszunk nyers salátát és hámozott gyümölcsöket, de a szállodákban, éttermekben is csak ott, ahol nagyjából biztosak vagyunk a higiénia kérdésében. Ezeket gyakran csapvízben vagy még rosszabb esetben olyan vízben mossák, öblítik le, amely szennyvízzel fertőződhetett.

- Lehetőleg kerüljük a halak és más tengeri herkentyűk fogyasztását! Egyrészt, mert nem mindegyiket ismerjük, ha mégis eszünk ilyeneket, akkor csak olyat válasszunk, amit biztosan felismerünk. Vannak tengeri állatok, amelyikből nem ehetünk bármennyit és/vagy a nem megfelelő elkészítésük életveszélyes lehet a fogyasztójára nézve (emlékezzünk a magyar férfi esetére, aki vajhalat/kígyómakrélát fogyasztott nagyobb mennyiségben és meghalt Pattayán). Másrészt a tengeri ételek általában veszélyesebbek, hiszen amennyiben nem megfelelően vannak hűtve, romlottak, emberi fogyasztásra alkalmatlanok, sokkal mérgezőbb toxinok keletkeznek, mint sok más élelmiszer esetében és nem biztos, hogy egy múló hasmenéssel megússzuk.  

- A víz nem iható! Sehol! Bárhol is mondják ennek ellenkezőjét, igyunk palackozott, biztonságos vizet, de minden esetben győződjünk meg róla, hogy a víz valóban bontatlan. Ez utóbbi igaz az üdítőkre, sörökre is. (Sajnos előfordul, hogy az összegyűjtött palackokat például csapvízzel újratöltik, ebben az esetben a zárógyűrűt azonban nem tudják illetve nem éri meg pótolni, láthatóan kinyitott palackról van szó). Ragaszkodjunk hozzá, hogy mi nyissuk ki a palackot és ne csavarják el a kupakot, ezzel sokszor pont azt próbálják leplezni, hogy az üveg újratöltött.

Csak palackozott vizet igyunk, sértetlen zárógyűrűvel
(Forrás: ollanani on VisualHunt.com / CC BY-ND)

- Ne igyunk közvetlenül dobozból (akár papír, akár fém doboz is legyen), ez egyébként sehol nem ajánlatos, itthon sem, hacsak le nem mostuk előtte alaposan a dobozt. A nagy raktárakban sokszor patkányok és más állatok mászkálnak a dobozokon, a "piszkukkal" szennyezik azokat, nem hiszem, hogy szeretnénk ebben a tudatban is "nyalogatni" ezt a felületet. Az üvegek és a műanyag palackok egy fokkal biztonságosabbak, hiszen ott a kupak megakadályozza az ilyen jellegű szennyeződét legalább a töltés után, de a sörök esetében már ez sem biztos (pedig azt szeretik sokan üvegből inni és ebben az esetben a szívószál nem is opció).

- Sokat kell innunk, ez fontos, a nagy melegben rendkívül sok folyadékot párologtat a szervezetünk, ezt pótolni kell. Legjobb a víz. Vigyázzunk, mert a rendkívüli melegben ledöntött jéghideg italok végeredménye nagyon könnyen torokgyulladás, ami egy jó kis lázzal párosulva, tönkreteheti néhány napunkat.

- Használjunk szívószálat! Különösen a dobozos italok esetében, ahol a szánk közvetlenül érintkezik olyan felülettel, mely fertőzésveszélyt hordozhat. Lehetőleg csak csomagolt szívószállal igyunk, be nem csomagolttal lényegében semmire nem megyünk, azt ugyanúgy megmászhatja bármi és összefogdoshatják. Ha sikerül becsomagolt szívószálat szereznünk, akkor úgy távolítsuk el a védőcsomagolást, hogy vagy fertőtlenítsük előtte a kezünket vagy ne érjünk egyik végéhez sem.

- Veszélyforrás a jég! Sajnos ezt sem mindig biztonságos, hanem sokszor csapvízből készítik. Ebben az esetben, ha az italunkba kerül, akkor teljesen felesleges minden óvintézkedés, ihatnánk csapvizet is. Éppen ezért kerüljük a jeget, amely érintkezik italunkkal (benne van). Kérjünk, válasszunk inkább hűtött italt és utasítsuk el a jégkockát.

Szívószálat mindig, jeget soha ne kérjünk az italunkba
(Forrás: Huỳnh Đạt from Pexels)

- Amikor egy-egy látnivalónál, piacon nagy, jéggel teli hűtőtáskából szedik elő az italunkat, gondoljunk arra, hogyha közvetlenül a dobozból iszunk minden fertőtlenítés, mosás nélkül, a felolvadt jégből származó víz ott lesz a dobozon és a szánkba kerül, minden esetleges kórokozóval egyetemben.

- Vigyünk magunkkal kézfertőtlenítőt (vagy ha elfelejtettük, akkor vásároljunk a helyszínen). Ezek a kis flakonok általában alkohol tartalmú fertőtlenítőszert tartalmaznak és megölik a kórokozók 99 %-át. Fertőtlenítsük a kezünket minél gyakrabban, wc használat után - akkor is ha kezet mostunk - mindig. Megéri!

Használjunk sokszor - a szükségesnél inkább többször, mint kevesebbszer - kézfertőtlenítőt.
WC használata után mindig, akkor is, ha kezet mostunk.
(Forrás: andrewcbraithwaite on VisualHunt / CC BY)

- Vigyünk magunkkal gyógyszereket! A mindennap szedendőket természetesen (szívgyógyszerek, vérnyomás csökkentők, stb.), de egyéb gyógyszereket is kérhetünk egy út előtt a háziorvosunktól, vagy egyeztethetünk a gyógyszerészünkkel. Kint nehezebb lesz beszerezni! Fájdalomcsillapítóra, lázcsillapítóra, allergia elleni szerekre, stb. gondolok. Ha van nálunk, egyeztethetünk az orvosunkkal telefonon, hogy miből, mennyit vegyünk be.

- Szúnyogriasztó legyen nálunk nagyobb mennyiségben (legjobbak a helyszínen vásárolt szerek, mert azok specifikusan arra a szúnyogra a leghatékonyabb, de persze vihetünk itthonról is, magas hatóanyagtartalmú szert, az oltóközpontban ajánlanak, illetve a hatóanyagtartalom tekintetében is segítenek). Használjuk ezeket, inkább feleslegesen is, mint, hogy megtörténjen a baj.

A szúnyogriasztó használata számos olyan szúnyogok terjesztette
betegségtől is megvéd, amely ellen nincsen védőoltás.
(Forrás: mosquito1/Pixabay)

Ha mégis megtörténik a probléma, de nem olyan súlyos, hogy orvoshoz forduljunk (persze ez minden esetben gondos mérlegelést igényel), például egy hasmenés esetén:

- igyunk sok folyadékot, lehetőleg vizet

- ha lázunk is van, csillapítsuk, a nagy meleg ellenünk dolgozhat (ez nem azt jelenti, hogy 37,2-nél már be kell venni egy fél doboz tablettát, ha nem vagyunk biztosak, beszéljünk az orvosunkkal).

- vegyünk be bél fertőtlenítőt, pld. szén-tablettát vagy más hasonló és hatékonyabb szert.

- ha lehet, ne vegyünk be hasfogót, hogy minél előbb távoznak belőlünk a toxinok (ebben az előbb említett tabletták segítenek, mert megkötik azokat), hiszen annál hamarabb leszünk újra egészségesek.

Biztosítás

Ami nagyon fontos és nem lehet elégszer hangsúlyozni, amennyiben elhagyjuk az Európai Unió területét, minden esetben kössünk megbízható, lehetőleg a világ legtöbb országában ismert és - legalább partnerrel - jelen lévő, minden szükséges védelmet tartalmazó utasbiztosítást. Ez Délkelet-Ázsiában rendkívül fontos, sokkal könnyebben betegszünk meg akkor is, ha vigyázunk, sokszor csak azért, mert nem vagyunk hozzászokva a helyi fűszerezéshez, ételekhez és persze a hűtési és higiéniás körülmények is sok helyen hagynak kívánnivalót maguk után. Ráadásul a rendkívül meleg utcáról csak betérve egy-egy bevásárlóközpontba, beülve egy taxiba, dermesztő hideg fog fogadni, és amikor a 40 fokból, a 90 %-os páratartalomtól csuromvizesen betérünk egy 22 fokosra vagy még hidegebbre hűtött helyre, könnyen fázunk meg.

Hallottam olyat, akinek Balin sikerült egy súlyosabb fertőzéssel 1,2 millió Ft-os számlát összehoznia, szerencsére nekik volt biztosításuk. 

Az egészségügyi ellátásról is mindjárt szót ejtünk, a biztosításoknál néhány nagyon fontos dolog van, ha Délkelet-Ázsiába utazunk:

• A legfontosabb, hogy legyen biztosításunk.
• Megfelelő fedezetű biztosításunk legyen, különös tekintettel az egészségügyi ellátásokra vonatkozóan, és minden szükséges esetre terjedjen ki, megfelelő fedezettel. A Módszertan rovatban majd értekezünk az utazási biztosításokról részletesen. Nem, általában nem helyes, ha a hitelkártyánkhoz adott fél-egymillió Ft-os, korlátozott fedezettel rendelkező biztosításra hagyatkozva indulunk neki. Tök jó, hogy ez van, csak ha kicsit is komolyabb bajunk van, édeskevés. Kössünk több tízmilliós vagy e feletti fedezettel biztosítást, nem feltétlenül olcsó, de megéri, akkor is ha szerencsére nem kell használnunk.
• Olvassuk el a biztosítási feltételeket, és nézzük meg, hogy milyen események esetében fizet és milyenek esetében NEM fizet a biztosító. Kell-e kiegészítő biztosítást kötnünk, hiszen például sok biztosító alapból nem fizet például, ha extrém sportot űzve történik valami, vagy éppen búvárkodunk, csak ha megvettük a megfelelő kiegészítést. Legyünk tisztában, hogy mit szeretnénk biztosítani és ezt tartalmazza-e a kötvényünk.
• Ha megtörtént a baj, a legtöbb biztosító megköveteli, hogy jelentsük be az esetet, hogy tudjanak róla, hogy bajba kerültünk. Ez nagyon fontos, mert ellenkező esetben akár vissza is utasíthatják a kifizetést, emellett segítenek is nekünk, hogy mit tegyünk. Mindig adnak non-stop telefonszámot, amit hívnunk kell. Mivel Délkelet-Ázsiából egy néhány perces (sőt még hosszabb) hívást lebonyolítani önmagában sem olcsó, mivel érdemes úgyis helyi mobilinternetes kapcsolattal rendelkeznünk, így érdemes előfizetni valamelyik internetalapú szolgáltatónál, hogy tudjunk olcsón vagy ingyen Magyarországra telefonálni (hacsak nincsen más előre fizetett lehetőségünk, pld. napijegyünk). Én a Skype-on fizettem elő a korlátlan vezetékes magyarországi hívásokra, pár €-ért egy egész hónapon át bárhonnan hívhattam vezetékes magyar számokat, ahol internetelérésem volt.

Mobilinternet  

(Forrás: Pexels.com)

Délkelet-Ázsiába utazva mindenképpen javaslom, hogy vásároljunk helyi, mobilinternetet is tartalmazó SIM kártyát, mert meg fogja érni. Minden országban külön trükkje van a dolognak, de valószínűleg olcsóbban fogunk kijönni ezekkel az egy hetestől akár egy hónaposig terjedő kártyákkal, mint például a magyar szolgáltatóknál vásárolható napijegyekkel és hasonló "finomságokkal".

Mobilinternetre pedig szükségünk lesz, rengeteg időt és - igen - pénzt is spórolhatunk vele. Például igénybe vehetjük a Grab szolgáltatásait a segítségével, ami olyan, mint az egykor Magyarországon is működő Uber. Thaiföldön (nem mindenhol, például Krabin, de állítólag Phuketen sem igazán jó a Grab, de Bangkokban csodálatos) például mindez aranyat ér, de Kuala Lumpurban is, hogy még egy példát említsek. Ráadásul mindenki WhatsApp-ot használ - még ha ez Magyarországon nem is a legelterjedtebb alkalmazás - így bárhonnan üzengethetünk.

A mobilinternet ára mindenhol más, van ahol egészen olcsó és van, ahol nem annyira és az sem mindegy, hogy hol vesszük. Van ahol kell hozzá útlevél és van ahol le is fényképeznek, de erről részletesen az egyes országoknál.

Folytatjuk 2...

A második résznek is a végére értünk. A következő, harmadik részben, a délkelet-ázsiai szállásfoglalás, az utunk során használható transzferlehetőségek közül a megfelelő kiválasztása, illetve az autóbérlési lehetőségek kérdésében adunk - remélhetőleg hasznos - tanácsokat.  

Várunk vissza legközelebb is...

Amennyiben tetszett ez a poszt vagy bármelyik másik, kérjük, keressétek fel a Facebook oldalunkat, ahol mindig friss híreket találtok a blogról illetve ide kerülnek ki az itt meg nem jelenő anyagok. Amennyiben gondoljátok és ráklikkeltek a Tetszik gombra, azt pedig külön köszönjük.